Jász-Nagykun-Szolnok megye székházának és közigazgatásának története 1876–1990 (Szolnok, 2013)
V. A megyeháza és a megyei közigazgatás története 1950 és 1990 között
terménybegyűjtés és -felvásárlás megszervezése, irányítása stb. Létrehozásakor szervezeti felépítése: terv- és szervezési csoport, kereskedelmi csoport, közellátási és mezőgazdasági csoport. A 24/1951. (I. 23.) MT sz. rendelet a begyűjtés és felvásárlás teendőit törölte feladatai közül, mivel külön Begyűjtési osztály alakult (XXIII. 4.). Az 50/1955. (KÉ 14.) BkM utasítás is a belkereskedelmi miniszter felügyelete és szakirányítása alatt tartotta, feladatkörét a tanács illetékességi körén belül működő valamennyi kereskedelmi szervezet mutatószámainak kialakítása, tervkészítési munkálatainak, igazgatási, statisztikai, beruházási, anyagellátási stb. tevékenységének ellenőrzése képezte. A 107/1957. (KÉ 43.) BkM utasítás a lakosság ellátásának a kiskereskedelmi hálózaton keresztül való biztosítását írta elő. Szervezeti felépítése ennek alapján a következő képet mutatta: áruforgalmi csoport, közgazdasági csoport, statisztikus, jogügyi és igazgatási előadó. A 3/1962. (KÉ 2.) BkM sz. utasítás új szervezeti és működési szabályzatot léptetett életbe, ami az 1957. évi szabályozáshoz képest nem jelentett változást. 1967-ben újabb szabályozás érintette a tevékenységét, az 1023/1967. (VIII. 8.) Korm. sz. hat. végrehajtására kiadott 45/1967. (KÉ 29.) BkM sz. utasítás ugyanis megszüntette a tanácsi osztályokra jellemző kettős alárendeltségét, és kimondta, hogy a megyei tanács végrehajtó bizottsága közvetlen alárendeltségébe tartozó szakigazgatási szerv. Ágazati irányítási és kereskedelemi hatósági feladatok végrehajtása és a tanácsi vállalatok felügyelete mellett, el kellett látnia az idegenforgalommal, a hon- és a polgári védelemmel kapcsolatos kereskedelmi feladatokat is. (A honvédelemmel kapcsolatos feladatok iratait 1. XXIII. 26.) Szervezete ekkor: kereskedelempolitikai csoport, hálózatfejlesztési csoport, személyzeti és szakoktatási, igazgatási ügyintézők. A 4/1973. sz. BkM ut. szerint a tervezés, fejlesztés, ellátásszervezés, tanácsi kereskedelmi vállalatok alapítása, gazdálkodásuk felügyelete, a fogyasztási és értékesítő szövetkezetek felügyelete, kereskedelmi igazgatási feladatok képezték az osztály feladatkörét. 1987-ben a belkereskedelmi miniszter újabb utasítással szabályozta működését, de a feladatköre nem változott. Önálló tevékenységét 1989-ig végezte, a tanácskorszak végéig az új Ipari és Kereskedelmi Osztályba integrálták (50/1989. [IX. 15.] tan. hat.). A Kereskedelmi osztály hatásköréből a 24/1951. (I. 23.) MT sz. rendelet emelte ki a begyűjtési feladatok ellátását, önálló osztályt létesítve. Szakmai felügyeletét akkor az élelmezési miniszter, majd 1952-től a begyűjtési miniszter látta el. Szervezeti felépítése három csoportból tevődött össze: tervezési és szervezési csoport, terménybegyűjtési csoport, állat- és állati termék begyűjtési csoport. A feladatát a központi, minisztériumi tervek és utasítások alapján a 167
