Jász-Nagykun-Szolnok megye székházának és közigazgatásának története 1876–1990 (Szolnok, 2013)
I. A vármegyeháza megépítése 1876–1878
21-én tett javaslata és Tisza Kálmán 1876. május 6-i előterjesztése között több megyeváltozat is napirendre került, de a legélesebb vita mégis a megszülető Jászkun megye székhelye körül bontakozott ki a települések között.13 A 19. század utolsó harmadában Magyarországon az új törvényhatósági szerkezet kialakítása egybeesett a dualizmuskori gyorsuló gazdasági-társadalmi átalakulás időszakával. Ezért a megyeszékhelyi státusz megszerzésének politikai jelentőségén túl - az állami és törvényhatósági építkezésekkel, az igazgatási és igazságszolgáltatási szerep bővülésével, a település vonzáskörzetének szélesedésével - számos gazdasági, infrastrukturális és társadalmi vetülete is volt.14 Az Alföld közepén kialakítandó új törvényhatóság területének ügyét 1876. június elején vette napirendre a képviselőház. E tárgyalások során konkretizálódott, hogy az új törvényhatóság neve Jász-Nagykun-Szolnok megye, a közigazgatási egység székhelye pedig a korábban Heves és Külső- Szolnok vármegyéhez tartozó Szolnok lesz.15 Az első, 1873-as Szapáry-féle javaslatban Szolnok neve még fel sem merülhetett megyeszékhelyként, hiszen a település ekkor még nagyközségi státuszban volt. Mindez nem akadályozta meg Szolnok polgárait abban, hogy a megyetervek vitája során kinyilatkoztassák, a település „fekvése, szárazföldi, vasúti és vízi utai s összeköttetéseinél, kereskedelmi s ipari fejlettségénél s szellemi előrehaladottságánál fogva teljesen jogosult s hivatva van arra, hogy egy új megyének székhelye legyen ”.16 Hubay Ferenc, a későbbi polgármester, a képviselőtestület 1874. február 28-i ülésén e fenti indokokkal tett javaslatot arra, hogy Szolnok feliratban forduljon az országgyűléshez a megyeszékhelyi szerep kivívása érdekében.17 Minden SERES Péterné 1975. 39-41. p. CSEH Géza: Megyeellenes partikuláris mozgalom a Jászkunságban. In: Jászkunság, 1993. február. 19-28. p. Hivatkozott rész: 19. p. (Továbbiakban: CSEH G. 1993/a.) Uo. MNL JNSZML Szolnok város Közgyűlési jkv. 1867 júniustól 1875 végéig. 18/1874. 1874. febr.28. A Gömör megyei származású (hubói) Hubay Ferenc (1827. április 5.-1890. június 29.) Szolnok rendezett tanácsú város első polgármestere volt, első ízben 1874-1876 között, majd 1885-től haláláig, 1890-ig töltötte be a polgármesteri posztot. MNL JNSZML Szolnok város Közgyűlési jkv. 1874. márc. 30. Életéről a nekrológ: Jász-Nagykun- Szolnok Politikai, társadalmi, közművelődési és szépirodalmi hetilap. Szolnok, 1890. júl. 6.; Vö.: CSEH Géza: Szolnok város utcanevei. Helytörténeti adattár. Szolnok, 1993. 144. p. (Megj.: A megye megalakulását feldolgozó kötetben a szerző az 1874. február 28-i ülésen felszólaló Hubay Ferencet Szolnok polgármestereként említi, de Hubayt a 12
