Jász-Nagykun-Szolnok megye székházának és közigazgatásának története 1876–1990 (Szolnok, 2013)
IV. Az 1956-os forradalom eseményei és a hatalmi restauráció a megyeházán
A munkásság és a diákok felfegyverzésének követelése Szolnokon mindvégig az egyik legfontosabb kérdés maradt, ám ehhez a megyei munkástanács és ezen belül különösen Kablay Lajos helyőrségparancsnok semmiképpen sem akart hozzájárulni. Dancsi József, a megyei forradalmi munkástanács elnöke és Kablay alezredes folyamatos kapcsolatot tartott a szolnoki szovjet katonai alakulatok vezetőivel. Attól tartottak, hogy amennyiben a lakosság kezébe fegyver jut, fegyveres összetűzés alakulhat ki a szovjetekkel, vagy a szolnoki ÁVH-sokkal. Legfőbb törekvésük pedig éppen a vérontás elkerülése volt. Végül kompromisszum született, 30-35 egyetemista részvételével nemzetőrség alakult, de a diákok fegyveresen csak katonákkal és rendőrökkel együtt járőrözhettek. A munkások tömeges felfegyverzésére nem került sor a megyeszékhelyen.460 Október 31-én a forradalmi munkástanács határozatot hozott a megyei tanács végrehajtó bizottsága vezetőinek eltávolításáról és az osztályok élére is új vezetőket nevezett ki. A munkástanács jóváhagyta a megyei bíróság és a szolnoki járásbíróság elnökének leváltását, amiről az ügyészségen és a bíróságon alakult forradalmi tanács tagjai döntöttek.461 A tanácsi és bírósági vezetők leváltását elsősorban dr. Aszódi Imre, a munkástanács igazságügyi biztosa szorgalmazta. A kisgazdapárti Aszódi sokkal radikálisabb személyiségnek bizonyult, mint a forradalmi munkástanács tagjainak többsége. Az agilis és művelt jogász a munkástanácsban egyre inkább meghatározó szerephez jutott. Október 31-én, amikor az egyetemisták az ÁVH tagjainak letartóztatását követelték, a munkástanács az ő javaslatára hozott határozatot arról, hogy Szolnok megyében az ÁVH állományának minden hivatásos tagját őrizetbe kell venni a legfőbb ügyésztől kapott utasításnak megfelelően.462 November elejére a megyei munkástanácson belül az egyetemistákat képviselő dr. Fazekas Zoltán és Kocsár József, valamint az ugyancsak radikálisabb intézkedéseket szorgalmazó dr. Aszódi Imre és Jankovics Lajos intézőbizottsági tagok befolyása érezhetően megnövekedett. Ugyanakkor a megyei pártbizottság, amely a testület megalakulásában kezdeményező szerepet játszott, a döntések meghozatalába nem kívánt közvetlenül beleavatkozni. A hatalmat gyakorlatilag már október 26-án átruházta a forradalmi munkástanácsra, amelynek politikai vonalvezetésében érdemi radikalizálódás a belső erőviszonyok módosulása ellenére nem következett be. 460 MNL PML XXV. 2/b. B. 1912/1957.; Interjú Kocsár Józseffel (Továbbiakban: Kocsár- interjú). Készítette Ferenczy Erika, 1992-ben. OHA, 373. sz. (Továbbiakban: 373.) 461 MNL PML XXV. 2/b. B. 1912/1957. 462 Uo. 145
