Jász-Nagykun-Szolnok megye székházának és közigazgatásának története 1876–1990 (Szolnok, 2013)
II. A megyeháza és a vármegyei közigazgatás a XIX. század végén és a XX. század első felében
építésze kérte, hogy az új központi fűtés kazánházából kiinduló füstelvezető kéményét füst-nyelő szerkezettel lássák el. A megtartott szemle alapján Szolnok város polgármestere - az építési bizottság javaslata alapján - 1930. április 15-én adta ki a megyeháza bővítésére vonatkozó építési engedélyt, amely alapján megkezdődhettek a tényleges kivitelezési munkálatok.405 A munkálatok előkészítéséről a „Szolnoki Újság” 1930. február 9-i száma külön cikkben számolt be.406 A tudósítás szerint a vármegyeház épületének hivatali célokat szolgáló kibővítése nem számított új keletű gondolatnak, hiszen a nem elegendő számú és nem megfelelő rendeltetésű helyiségek átalakítása már régebb óta foglalkoztatta a megye vezetését. Eredetileg egy újabb emelet ráhúzásával kívánták a bővítést megvalósítani, de ezt az ötletet az épület „klasszikus renaissance” stílusának károsodása, a felmerülő költségek, és az így keletkező túl sok hely miatt elvetették. Ezért maradt a park felőli rész „kőkorlátig” történő kibővítése. A hozzátoldással az eredeti épületet mintegy 13 méter hosszúságban, 45 méter szélességben és 11 és fél méteres magasságban kívánták megnagyobbítani. így a vármegye hivatalainak közel 60 %-kal több helyiség áll majd rendelkezésre. Az átalakítással a vármegye hivatalai az emeletre kerülhetnek, kétoldalt középen a közbeeső és segédhivatalok, míg a Tisza felé eső részen az előadók - végre külön irodákban - kapnának helyet. Az előzetes elképzelések szerint a toldaléképület földszintjén a korábbinak háromszorosára növelt alapterületű levéltár, valamint az egyéb hivatalok (államépítészet, számvevőség, a központi főszolgabírói hivatal, a gazdasági felügyelőség, és a vitézi szék) kerülnek elhelyezésre. Az építkezésre előirányzott összeg közel ötödét, az egész megyeháza fűtési rendszerének korszerűsítésére kívánták fordítani, amellyel éves 6-7.000 pengő fűtőanyag megtakarítást kívántak elérni. Az építkezés és fűtéskorszerűsítés teljes költségvetését előzetesen 275.000 pengőre irányozták elő, ami a helyiségek számának növekedése és a fűtési költségek csökkenése miatt is rendkívül előnyösnek mutatkozott. A törvényhatósági bizottság az alispán elnökletével a bővítési munkálatok koordinálására egy külön bizottságot hozott létre, majd 1930. március 29-én megtartották a versenytárgyalást is.407 A megyeháza bővítési munkáira összesen 405 Uo. 5956/1930 sz. határozat építési engedély kiadásáról. 406 Szolnoki Újság, 1930. febr. 9. 407 MNL JNSZML Jász-Nagykun-Szolnok megye Közgyűlési jkv. 87/1930. 1930. jún. 20. Alispáni jelentés az 1930. évi március, április és május hónapokról. Szolnok, 1930. jún. 1. 124
