Jász-Nagykun-Szolnok megye székházának és közigazgatásának története 1876–1990 (Szolnok, 2013)
II. A megyeháza és a vármegyei közigazgatás a XIX. század végén és a XX. század első felében
1926. szeptember 4-én a vármegyeháza dísztermében a kormányzó részvételével ünnepelték meg Jász-Nagykun-Szolnok vármegye fennállásának fél évszázados jubileumát. Keresve sem lehetett volna jobb alkalmat találni arra, hogy a törvényhatóság közgyűlése bejelentse a megyeháza épületének bővítési szándékát. A díszközgyűlést Almásy Sándor főispán emelkedett beszéde nyitotta meg, majd Alexander Imre a jubiláris évforduló emlékének megörökítése és emlékezetessé tétele érdekében előterjesztette az állandó választmánnyal egyeztetett javaslatait. Az alispáni prepozíció alapján a vármegye közönsége a jubileumi alkalom ünnepélyes pillanatában „elvben és általánosságban” határozatot hozott arról, hogy megfesteti a kormányzó, valamint a vármegye korábbi fő- és alispánjainak arcképét, elkészítteti a vármegye történeti monográfiáját, a törvényhatóság összes tisztviselőjének egyéves törzsfizetésüknek megfelelő összegű jutalmat utal ki, és ugyancsak külföldi kölcsön segítségével bővíti a vármegyei kórházat.393A nagyszabású ünnepségen a törvényhatósági bizottság 5. számú határozatával pedig arról is döntött, hogy „a vármegye székház ki nem épített hátsó, Tisza felőli részét kiépíti”.394 A határozatokkal kapcsolatos részletes javaslatok kidolgozására a következő évnegyedes rendes közgyűlés időpontjára az alispán kapott megbízást. Ennek megfelelően 1926. szeptember 20-án tárgyalta meg a közgyűlés a székházbővítés előterjesztését és név szerinti szavazással, egyhangúlag határozatot hozva, a megyeháza Tisza felé eső hátsó részének külföldi kölcsönből történő kibővítése mellett döntött.395 A vármegye tehát nem kívánta halogatni az építkezést, a megye által felvett külföldi kölcsönök segítségével még 1927 elején szerették volna az építkezést megkezdeni, a levéltári dokumentumok alapján azonban erre csak 1930-ban került sor. A Tisza-parti park rendezése és a megyeháza épületének bővítése nemcsak azért kapcsolódott szorosan egybe, mert az új épületrész megépítése a megye és a város kölcsönös érdeke volt, hanem azért is, mert a reprezentatív hátsó homlokzat, valamint a Tisza Szálló és a park megvalósításának koncepciója egységes tervezést is igényelt. A megyeháza bővítésével és a park rendezésével kapcsolatos egységes koncepció kidolgozása Zombory Lajos festőművész nevéhez fűződik, aki a Tisza-part rendezése során, az 1920-as évek derekán vetette papírra a megyeháza hátsó homlokzatának tervrajzait.396 2008-ban MNL JNSZML Jász-Nagykun-Szolnok megye Közgyűlési jkv. 1-8/1926. 1926. szept. 4. Uo. 5/1926. 1926. szept. 4. Uo. 780/1926. 1926. szept. 20. KAPOSVÁRI Gyula: Szolnok képekben. Szolnok, 1984. 141. p. 119
