Jász-Nagykun-Szolnok megye székházának és közigazgatásának története 1876–1990 (Szolnok, 2013)

I. A vármegyeháza megépítése 1876–1878

meghatottságtól átitatott gondolatokkal köszöntötte, és meleg szavakkal méltatta a székház felépítését.3 A főispán szavai nagyon találóan összegezték az elmúlt alig több mint két esztendő eredményeit, hiszen a megye megalakulása óta eltelt 26 hónap gyors és látványos sikereket hozott. Az eltérő történelmi hagyományokkal rendelkező és különböző jogállású területeket egybekapcsolva, kiépült a megyei közigazgatás rendszere, megszilárdult az új törvényhatóság szerkezete, s mindezek mellett felépült a vármegye egységét szimbolizáló modern és impozáns székházépület, amelyről a vármegye főjegyzője, Kerek József büszkeséggel állíthatta, hogy „a haza bármely megyéjének hason czélra használt épületei között első helyet foglal el”.4

Az épület - jóllehet még ma is irigylésre méltóan rövid idő alatt készült el - persze csak a patetikus retorikai fordulat szerint épülhetett fel mintegy „varázsütésre”, az ünnepélyes átadást nagyon is fáradságos, több mint kétesztendős szervező, előkészítő, pénzteremtő, tervező és építőmunka előzte meg. A megyeháza épületét hivatalosan átadó főispán ezért nemcsak a megye településeinek közös áldozathozatalát, hanem a Sipos Orbán alispán vezette „székházépítési bizottság” embert próbáló fáradozásait is nyilvánosan megköszönte.5 Nem pusztán a köszönet szavai, de a korabeli levéltári dokumentumok, bizottsági jegyzőkönyvek, levelek, számlák, kimutatások is azt igazolják, hogy Sipos Orbán - olykor erélyes intézkedéseket is igénylő - szervezőmunkája nélkül Jász-Nagykun-Szolnok vármegye új székháza ilyen rövid idő alatt nehezen épülhetett volna fel. Az alispán a székházépítési bizottság elnökeként a pályázati procedúra lebonyolításán, az épület ünnepélyes átadásán, a megyei településekre kivetett pótadók behajtásán, az építkezés számláinak kifizetésén és a minisztériumi jóváhagyások lelevelezésén át közvetlenül nyomon követte és dokumentálta a megyeháza felépítésének történéseit. E dokumentumok segítségével vált lehetővé ezen szimbolikus létesítmény építéstörténetének részletes rekonstrukciója.

A megépült megyeháza ugyanis nem pusztán a dualizmus-kori közigazgatási rendszer hivatali épületének funkcióit látta el, grandiózus méretével, előrelátó építészeti megoldásaival az egykori megyei politikai elit tagjainak a vármegye egységébe, a megyerendszer megváltoztathatatlan fennállásába és a megyeszékhely töretlen fejlődésébe vetett hitét is tükrözte. A főispánnak az új

MNL JNSZML Jász-Nagykun-Szolnok megye Közgyűlési jkv. 166/1878. 1878. nov. 18. Uo.

Uo.

9