Jász-Nagykun-Szolnok megye székházának és közigazgatásának története 1876–1990 (Szolnok, 2013)
II. A megyeháza és a vármegyei közigazgatás a XIX. század végén és a XX. század első felében
főispáni helységekben rendezte be főhadiszállását.330 A Szamuely-különítmény ellen harcoló szolnokiak között katonai vezetőként ott találjuk a nagy múltú szolnoki Scheftsik-família leszármazottját, az első világháborús veterán, későbbi vármegyei főlevéltáros Scheftsik Györgyöt is,331 és tagjai közt Alexander Imrét is, aki előbb főjegyzőként, majd 1919 őszétől alispánként vett részt a vármegyei közigazgatás irányításában.332 1919. május 3-án a szolnoki ellenforradalmi felkelést az ide vezényelt vörös csapatok leverték, a túlerő elől a Fehér Gárda tagjai, köztük Scheftsik György és Alexander Imre is a Tiszántúlra menekültek, és a román királyi hadsereg fogságába estek. Scheftsiknek és néhány társának sikerült a román fogságból megszöknie, majd Szegedre menekültek, ahol csatlakoztak Horthy Miklós Nemzeti Hadseregéhez.333 Alexander Imre a román fogságból kiszabadulva a tanácskormány bukása után visszatért Szolnokra, ahol a vármegye közgyűlése őt bízta meg Küry Albert alispán helyettesítésével és a vármegyei közigazgatás irányításával.334 Míg a városban rekedt fehéreket, szolnoki vagyonos polgárokat, tisztviselőket, a Vörös Hadsereg fellázadt tisztjeit és katonáit, egyes adatok szerint 32, más források szerint 52 személyt - köztük a vármegyei közigazgatás néhány képviselőjét (Hajdú Béla vármegyei árvaszéki ügyészt, Simonyi Pál vármegyei árvaszéki ülnököt)335 - Szamuely Tibor ki végeztetett.336 A megfélemlítés jegyében a tanácshatalom a megyében élő egykori főispánokat, gróf Almásy Imrét, gróf Szapáry Györgyöt, Kuszka Istvánt és Lippich Istvánt letartóztatta, és a fővárosba szállította, míg a proletárhatalommal nem szimpatizáló szolnokiakat a törvényszéki fogházban tartották fogva.337 De a proletárdiktatúra a megye más, főként román KELE József: Vörösök Szolnokon és a Jászságban. Szolnok, 1927. 90. p. CSEH G. 2006. 81-119. p. CSEH Géza: Adatok Alexander Imre alispán életútjához (Kunhegyes, 1883 - Budapest, 1969). In: ZOUNUK 14. Szolnok, 1999. 143-162. p. CSEH G. 2006. 106. p. CSEH G. 1999. 146. p. Az adatok ellentmondásosak. Vö.: CSEH Géza: „Amikor az önkény törvényt ült...” Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár, A Hónap Dokumentuma, 2010. május (Elektronikus dokumentum) http: //www. szolarchiv. hu/id-182-majus. html (Letöltés dátuma: 2011. február 2.) KELE J. 1927. 305-309. p. CSEH G. 2006. 106-107. p. KELE .1. 1927. 260-261. p. 104
