Jász-Nagykun-Szolnok megye székházának és közigazgatásának története 1876–1990 (Szolnok, 2013)

II. A megyeháza és a vármegyei közigazgatás a XIX. század végén és a XX. század első felében

elkerülhetetlenek voltak. Tisza István miniszterelnök távozása után Szapáry György főispán is leköszönt hivataláról, 1917. július 23-án a közgyűlés Kuszka Istvánt, a vármegye korábbi árvaszéki elnökét iktatta be hivatalába.326 Az új főispán hiába rendelkezett nagyfokú közigazgatási tapasztalattal és évtizedes helyismerettel, a háború elvesztése után bekövetkező radikális változásokat már nem tudta feltartóztatni. Jász-Nagykun-Szolnok vármegye székhelyén 1918. október 25-én alakult meg a nemzeti tanács, Darvas Ferenc elnökletével. Majd az őszirózsás forradalom győzelme után a Károlyi-kormány Darvas Ferencet főispáni hatáskörrel felruházott kormánybiztossá nevezte ki, beiktatására az összehívott törvényhatóság baloldali tagjainak támogatásával került sor.327 A vármegye településein 1918 végén ugyancsak a nemzeti tanácsok vették át a hatalmat. A megyében tapasztalható közállapotok 1918 decemberére elviselhetetlenné váltak - a lemondásra készülő Küry Albert alispán összefoglalása szerint - a törvényhatóság közigazgatása katasztrofális helyzetbe került.328

1918-1919 fordulóján a szétzilálódott vármegyei közigazgatás legnagyobb feladata az élelmezési, ellátási problémák megoldása, a vagyonbiztonság fenntartása lett volna, de ennek megfelelő ellátására a korábbi törvényhatósági rendszer már nem volt képes.329 Az országos politikai életben megfigyelhető balratolódás a vármegye területén is, de főként - az ipari munkásság magas létszáma miatt - a megyeszékhelyen érvényesült leginkább, majd 1919 március végén a proletárdiktatúrában csúcsosodott ki. Április közepén a román hadsereg támadásba lendült, és a hónap végére megszállták a megye tiszántúli részét, májustól a megyeszékhely hosszú hónapokig a Vörös Hadsereg és a román királyi csapatok frontvonalába került. Az 1918 előtti vármegyei közigazgatás tagjai egyértelműen a rövid életű kommunista hatalommal szemben foglaltak állást, többen közülük részt vettek a proletárdiktatúra ellen, 1919. május 2-án kitört szolnoki felkelésben is. Az elsősorban világháborús katonatisztekből álló ellenforradalmi városparancsnokság a vármegyeházán, a

MNL JNSZML Jász-Nagykun-Szolnok megye Közgyűlési jkv. 414, 415, 416/1917. 1917. júl. 23. és SCHEFTSDC GY. 1935. 170. p.

SCHEFTSIKGY. 1935. 171. p.

MNL JNSZML Alispáni iratok 8725/1926. Küry Albert alispán felmentési kérelme. Szolnok, 1918. dec. 14.

Uo. Alispáni jelentés az 1918. év utolsó évnegyedéről. Szolnok, 1918. december 1.; Jelentés Jász-Nagykun-Szolnok megye közállapotairól. 1919. febr. 15. Politikatörténeti Intézet Levéltára 603. fond 2/21. ő.e. 1919. Közli: Millenniumi emlékkönyv. Szolnok, 2000. 192-193. p.

103