Millenniumi emlékkönyv. Válogatás Jász-Nagykun-Szolnok megye írásos emlékeiből (Szolnok, 2000)

1 A benedekrendiek központi kolostora 2 Ma Tiszakürt község 3 Ma Tiszatenyő község 4 Ma Kengyel község 5 Szolnok 6 Az alánok régi elnevezése, magyar neve Varsány lehetett 7 A mai Szandával azonos 1209. János esztergomi érsek bizonyságlevele pohárnokok szerződtetéséről Szolnok faluból János, Isten kegyelméből az Esztergomi Egyházmegye érseke - ezen oklevelet majd megtekintő minden keresztény hívőnek - őszintén üdvözlettel és áldással tiszteleg. Hogy a történelem folyamán, az idők múlásával el ne feledtessék, a dolgokat a tett intézkedésünk menete szerint, a jelenlegi levél soraival emlékezetbe idézni rendeljük; vegye hírül a jelenlegi nemzedék csakúgy, mint az utókor, hogy mi Szolnok faluból

1 [de villa Sonok], a tisztelendő egri püspök atyánktól tizenegy szabad embert szerződtettünk, akiknek amikor szabad választást biztosítottunk a döntés lehetőségére - amely szolgálatra köteleztetni óhajtattak a Szent Adalbert Egyház által - a pohárnoki tisztséget önként vállalták; akiknek mi megígértük elrendelni, hogy a borok kezelésének adományozott tisztségét generációról generációra folytathassák és senki által ne lehessenek kényszeríthetők más szolgálatra; ezeknek a nevei: Vince, Vitályos [Vitális], Tóbiás [Thobias], Miklós, Borsod, Bud, Barla [Burla], Nikodemus, Léka [Leba], Marcel, ? [Joubos]; hogy pedig valakinek a mesterkedése, álnoksága vagy hamissága révén, az idők folyamán ne lehessen leváltani őket, a kötéslevél sorozatát megíratni rendeltük Krisztus születésének az 1209-dik évében, András magyar király dicsőséges uralkodása idején, Jóllehet általam, az Esztergomi Szent Egyházmegye méltatlan székelnöke által; Boleszláv váci és Péter győri püspökök, Pócs [Pocone] nádor és mosoni ispán, Mócs [Mocone] pozsonyi, Tamás nyitrai ispánok, Péter esztergomi prépost, Ubaldus pozsonyi prépost, Benedek a Szent Tamás [egyház] prépostja, Jakab olvasó kanonok, Domonkos éneklő kanonok, Mihály őrkanonok és a helyi egyház több más kanonokja jelenlétében. Az oklevél eredeti, egykorú és privilegiális formátumú. Néhány helyen foltos, de az eredeti fénymásolaton is áttetszöek a foltok. Alul és középen vörös selyem zsinóron pecséttöredék látható. Az ABCDEFGHI betűkkel chirografált. Nyomtatásban több helyen megjelent: FEJÉR György 1838-ban

2 és KNAUZ Ferdinánd 1874-ben-' teljes szövegeket közölt. Vegyes latin-magyar szövegismertetést 1866-ban közölt Knauz Nándor is, amelyben kijavította Fejér György olvasási hibáit. OL DF 237.868 - Nyomtatásban közli: BENEDEK Gyula: Oklevelek Külső-Szolnok vármegye XIII. századi történetéhez. In: Zounuk 7. Szolnok, 1992. 222-223. p. A mai megye települései tömegesebben a XIII. század elejétől jelennek meg az írott forrásokban. Kezdetben ezekből nemritkán a korafeudális magyar társadalom bonyolult, átmeneti rétegződésére is következtethetünk. 1 Egészen bizonyos, hogy a Tisza menti Szolnokról van szó, mert a többi Szolnok vagy "terra", vagy "praedium", vagy "castrum" megjelöléssel szerepel az oklevelekben. 2 FEJÉR György: Codex diplomaticus Hungáriáé. 111/1. 1838. 70-71. p. 3 KNAUZ Ferdinánd: Monumenta Ecclesiae Strigoniensis. I. 1874. 193. p. 4 KNAUZ Nándor: Az esztergomi főegyházak okmánytára. II. 1866. 16. p. 14