Millenniumi emlékkönyv. Válogatás Jász-Nagykun-Szolnok megye írásos emlékeiből (Szolnok, 2000)

1705. június 16. Bakó István levele Károlyi Sándorhoz a mezőtúri sánc megerősítése ügyében Szerencsélje Isten Nagyságodat minden dolgaiban, kívánjuk szívesen, Méltóságos Generális Urunk, Nagyságodat ez írásunk által kelleték megkeresnünk, Amint Nagyságod jól tudja, hogy a hadaknak mind rajok és kenyérbéli élelmezésre valók egy­aránt Túrra szállíttatnak, ez hely penig csak kerítés nélkül való puszta hely, jóllehet a templom körül va­ló sáncokat megerősíttettük, de abba nem fér be a hadak szükségére való jószág, az egy kenyérnek való lisztnél, sónál, a község is penig a sáncon belül nem jöhet ámbár csak éjjel is, mert mind éjjel-nappal há­zanként a kenyérsütésben munkálkodnak és mivel az ellenségnek igen hamis fortélya vagyon, ha vala­mi úton-módon hirtelenséggel fel talál csapni a Maros mellől és vagy a hadaknak való élésben, vagy a lakosokban kár esik, nem kicsiny kárára-fogyatkozására esik az egész hadaknak élésénk: az éléskészítőknek romlások. Nagyságodnak azért, ha jónak tetszenék, mind alsóbb és felsőbb részére az Tisza mellyékire pa­rancsolatot küldeni, hogy hasonlóképpen ásóval, kapával, felesen jővén minden helyekről külső árkát is erősíthetnénk meg, melynek végbevitelére az lakosok igen kevesek és erőtlenek, másként is az idestova való szolgálat sok rajtok, Akarván ezzel a hadak javát is munkálkodnunk, melyet bízunk Nagyságod jó tetszésére, Legyen Isten oltalmába Nagyságod élete, kívánjuk, És maradunk, Kelt Túron, 1705. június 16 napján Nagyságod köteles szolgái Bakó István és az élésmester Tóth János Eredeti, magyar nyelvű irat, kevés latinsággal. OL P-396. Károlyi lt., Acta publica, 1. Acta Rákócziana. Series I. Missiles diversorum ad Károlyi, Lad. A. 3. Fasc, sub littera C. No. 45, in junio 1705. - Nyomtatásban közli: BENEDEK Gyula: Iratok Szolnok megye történetéből 1686-1715. In: Zounuk 4. Szolnok, 1989. 326-327. p. Mezőtúrnak a története során sohasem volt olyan katonai és politikai jelentősége, mint a Rákóczi-sza­badságharcban. A fő veszélyt a dél és kelet felől támadó, dúló-fosztogató szerb határőrök jelentették. A Körös északi partján tervezett védővonalnak a funkcionálása jórészt Mezőtúr ellenállóképességén mú­lott. Ehhez a feladathoz azonban nem voltak meg az építményi feltételek, s létrehozásukra a szabadság­harc alatt sem került sor. 1706. augusztus 21. Bercsényi Miklós felhívása a Jászkunsághoz: sürgősen küldjenek jászberényi táborába fegyveres gyalogságot Isten minden Jóval áldgya Kegyelmeteket. Az Ellenséghnek a Tiszán által költöző félben való léte tudva lévén már közönséghessen, nincs kétségem, hogy Kegyelemetekis önnön magok oltalmára minden szorghalmatossággal elö állani ne kivánnyon. Magamis Isten jó voltából ide érkezvén az Hadaknak edgyik részével, azon vagyok min­den tehetséggel, hogy az Ellenségnek igyekezetit megh gátolván Hazánk oltalmát egyenlő erővel, és értelemmel minnyáián munkálkodgyuk. Kegyelmetekis azért ezen Levelemnek vitele után valamint hogy Hazafiusághát, és megh maradását szereti, minden késedelem és mentségh nélkül mingyárast tegyen olj rendölést magok között, hogy mennél töb fegyveres Gyaloghsághot öszve szedgyen, és azo­kat kocsikon Jász Berénhez sietséghel hozzám a Táborra küldeni el ne mulassa. Kiben különben se cselekedgyék, ne köllessék annak elmulatásáért Hazafiusaghtalansághokért Kegyelmeteknek maghokra várni méltó büntetéssel való kedvetlenséghemet. Költ Thuránal levő Táborban 21. aug. 1706. Kegyelmeteknek Jóakarója G(róf) B(ercsényi) Miklós. 77

Next

/
Oldalképek
Tartalom