Millenniumi emlékkönyv. Válogatás Jász-Nagykun-Szolnok megye írásos emlékeiből (Szolnok, 2000)

kerület birtokába és ennek értelmében az ugyanott lévő összes község és puszta birtokába bevezették és beiktatták ugyanazt, ugyanazokat, ugyanaz és ugyanaz, ugyanannak és az említett Szentséges Rendnek egészen és ugyanannak az összes hasznaival [...] örökös birtoklás céljából [...] 3 Ugyanazon a napon és időben, ugyanott a helyszínen Thoth Gergely nemes, Fazekas András, Sellyér Mihály, Györfy János és Farkas András, úgy maguknak, mint az egész Nagykunságban élő, kipróbált és kétségtelen [valódi] nemesek nevében és személyében, nem mintegy ellentmondás formájában, hanem csupán deklaráció képpen úgy nyilatkoztak, hogy nem akadályozván ugyanazt a bevezetést és beiktatást, szabad legyen előbb, amíg és amikor, valamint ahová akarnának a jelenlegi lakásaikból, engedéllyel, Nagykunság azon egész kerületéből elköltözni. 4 [...]' Az esztergomi káptalan bevezetésről és beiktatásról szóló jelentése hiteles másolat. Készült gróf Károlyi Sándor kérésére, az esztergomi káptalanban. OL P - 392 Károlyi lt.. Törzsanyag I. 41. sz. fiók, Lad. 37. No. 148. 16-17. pag. - Magyar fordítása megjelent: BENEDEK Gyula: Iratok Szolnok megye történetéből. In: Zounuk 4. Szolnok, 1989. 305-306. p. /. Lipót rendelete nyomán a Német Lovagrendet beiktatták a Jászkun Kerület birtokába. A Nagykunságban erre 1702. május 27-én került sor. A forrás fontos adatokat tartalmaz a terület 1703 előtti település-földrajzi és társadalmi helyzetéről is. 1 A népes beiktató apparátus vezetői: alsólelóczi Tarnóczi János kancelláriai kiküldött, királyi ember (homo regius), Pongrácz Imre az esztergomi káptalan képviselője, kanonok és Almásy János Heves és Külső-Szolnok vármegyék alispánja voltak, Jászberényből érkeztek Karcagra. 2 Br. Kageneck Lipótról van szó. 3 Itt a beiktatással kapcsolatos két ellentmondás hiányzik, amelyek közül a fontosabbnak Heves és Külső-Szolnok vármegyéé tűnik, amelyben vitatja Kunhegyes Nagykunsághoz való tartozását. 4 Ezt az óhajt a magas adózási terhek inspirálták, de burkolt ellenállásnak a megnyilvánulásaként is felfogható. Egyébként valóban elvándorlás kezdődött, amit 1703 tavaszán az állított meg, hogy a lovagrend nagymestere könnyített a terheken. 5 Ezután a kiskunsági beiktatás következik, amely 1702. június l-jén történt. 1703. szeptember 29. II. Rákóczi Ferenc oltalomlevele Jászberény város lakói részére Mi Fejedelem F(első) Vadászi Rákóczi Ferencz, Nemes Sáros Vármegyének Örökös Fő­Ispánnya. Adgyuk tudtára mindeneknek a kiknek illik e mi Levelünknek rendiben. Hogy mivel Isten édes Hazánk s Nemzetünk az idegen Nemzet Santzorltató, igája alatt nyomorgó s szenvedő hajdoni állapottyát Fegyverünk által naponként szabadittya és szerentsés elő menetellel bóldogittya. Azért meg értvén édes Hazánk illy szabadítása mellett való indulatunkat Iazbriny varosának lakosi közönségesenn Hazájokhoz s Hozzánk igaz szereteteknek, s hűségeknek megbizonyítására nálunk s Táborunkban magokat meg-jelenteték, kívánván egyszersmind Protectionalis Levelünket magok Személlyek Jószágok iránt közönségessen. Kiknek kéréseketis méltóknak itilvén ezen Petsétes Protectionalis Levelünk által hűségünk alatt lévő mind Lovas s mind Gyalog tiszteinknek úgy Hadainknak mind közönségesen, mind pedig Személy szerint parantsollyuk, se Személyekben háborgatni, sem Falun mezőn lévő javaikban akar mi nevel nevezendő Jószágokban, sokkal inkáb Templom s keretesen belől, Templomokban s. Skolákban kárt tenni, s fel-verni fel-veretni, se magok Tisztektül meg-ne probályák, se pedig directiojok 1 alat való hadainknak el-követni meg-ne merészelyék, Tiszteinkis meg ne engedgyék. Külömben valakik ezen parantsolatunkat meg-vetvén az ellen tselekszenek és a meg-nevezett hellynek lakosit személlyekben, vagy pedig Jószágokban meg háboríttyák, károsíttyák szoros Edic(tu)munk 2 ellen vétkezvén, valamit az Edictum continentiája 3 hozánd magával a szerint való kemény sententiat, s büntetést és halált é(rd)emek szerint el-nem kerülik. Költ Tokajnál lévő Tábor hellyünkben Die 29 Mensis Septembris Anno 1703. Rákóczi. 72

Next

/
Oldalképek
Tartalom