Millenniumi emlékkönyv. Válogatás Jász-Nagykun-Szolnok megye írásos emlékeiből (Szolnok, 2000)

Berényszállás, Négyszállás, Fényszaru és Árokszállás, valamint a hozzájuk tartozó területek régen Heves megye területéhez tartoztak Az itt élő jászok adóikat és egyéb szolgáltatásaikat, a Heves megyei adózó néppel együtt fizették. A király részére közvetlenül fizetett adó a megyei joghatóságtól való függetlenséget juttatta kifejezésre. 1495. szeptember 14. Külső-Szolnok vármegye alispánjának bizonyságlevele Istvánházi László szolgabíró nyomozásának eredményéről Mi pesti [de pesth] Bodó Mihály Külső-Szolnok vármegye alispánja és ugyanazon vármegyének két szolgabírája adjuk emlékezetül; hogy nemes Dávidházi [de davidhaza] György elébünk jőve, a fellebbezése kapcsán jelenté a következő módon; hogy a most közelmúlt napokban [...] János diák tiszakürti [de Kyrth] földesúri meghatalmazott a panaszos [...] házára és kúriájára

1 hajnalban rárontott, és jogtalanul, valamint illetéktelenül elvitetett és elraboltatott két nagy - közönséges nevén gyalomnak nevezett - hálót, továbbá a lakóhajók köteleit [és] követelte tőlünk, [Dávidházi György] hogy küldjük ki oda emberünket az igazság bizonyítására; mi törvényes emberként Istvánházi [de Estwanhaza] Lászlót

2 küldtük ki a sorainkból, aki végül is hozzánk visszatérve előadta, hogy az említett [Külső-Szolnok] vármegyénk nemeseitől és nem nemeseitől, ugyanabban a vármegyében eljárva, megtudta, hogy minden úgy van és volt, ahogy az említett panaszos állította, ezen levelünkben az ereje és bizonysága szerint; kiadatott Szolnokon [in Zolnok] törvényszékünk helyén

3 a második napon, a kereszt felmagasztalása napjának ünnepén [szeptember 14-én], az Úrnak 1495-dik évében. Eredeti oklevél, alján öt rányomott kis viaszpecsét töredékeivel, ill. nyomával. Két helyen foltos, a papírból a hajtási saroknál két kis darab kiszakadt. Az elnagyolt kiírás és a sorok rövidítése miatt igen nehezen olvasható. OL DL 46.322 - Nyomtatásban közli: BENEDEK Gyula: Külső-Szolnok megyei oklevelek a XV. századból. In: Zounuk 5. Szolnok, 1990. 284. p. A feudális kornak a központosított államszervezet, s az abszolút királyi hatalom alakulásáig általános jellemzői voltak a nemesi hatalmaskodások, önkényeskedések Hazánkban nemeseket érintő perekben a jogorvoslás első szintjét a vármegyei közgyűlések jelentették. Az oklevél alapvető helytörténeti értéke abban áll, hogy a jelenlegi ismereteink szerint az első - a legkorábbi - olyan forrás, amely kétségtelen bizonyítékot szolgáltat Szolnok mezőváros megyeszékhely funkciójáról. 1 Dávidházi György kúriája feltehetőleg Tiszakürtön volt. 2 Istvánházi László Külső-Szolnok megyei szolgabíró is volt. 3 A székely funkcióra utaló eredeti okleveles előfordulás így hangzik: "Datum in Zolnok in loco sedis nostrae". 1499. április 21. II. Ulászló Jákóhalmi Balázst felmenti a hadba vonulási kötelezettség alól Mi [II.] Ulászló, Isten kegyelméből Magyarország és Csehország, stb. királya adjuk emlékezetül jelenlegi [levelünk] tartalmával tudatva mindenkivel, akit illet; hogy jákóhalmi filiszteusaink kapitányának - a néhai Ferencnek fia - Balázs, nemes hívünk a saját és a fia Vince, nemkülönben az unokái Benedek és András - tudniillik Vince fiai nevében és személyében bemutatta nekünk a felséges fejedelem, a néhai Zsigmond császár és király

1 úr bizonyos pergamenre írt levelét, amely alapján ismeretessé vált, hogy ugyanaz a néhai Zsigmond úr, a néhai 43