Millenniumi emlékkönyv. Válogatás Jász-Nagykun-Szolnok megye írásos emlékeiből (Szolnok, 2000)

kiadatott Bécsben, a Szent György mártíromsága ünnepe előtti, legközelebbi szombaton [április 19-én], az Úrnak 1455-dik, magyarországi uralkodásunknak tizenötödik, a csehországinak pedig második évében. Az oklevél eredeti, hiteles, teljes szövegű, latin nyelvű. A szövege alatt középen, papírcsíkkal átfűzött nagyalakú, erősen töredezett királyi pecsét látható. Jobb felső sarkában ez olvasható: "Commissio propria dominj Regis"

2 OL DL 14.940 - Nyomtatásban közli: BENEDEK Gyula: Külső-Szolnok megyei oklevelek a XV. századból In: Zounuk 5. Szolnok, 1990. 318-319. p. 1 A hadjáratok egyike lehetett Hunyadi János II. Mehmed ellen - 1454 szeptemberében - végrehajtott ellentámadása, amellyel Szendrőt felszabadította, majd Krusevácnál döntő győzelmet aratott. 2 Magyarul: "A király úr saját parancsából". 1461. július 2. Mátyás király a kolbászszéki kunoknak megengedi, hogy bíráikat és tisztviselőiket sajátmaguk közül választhassák Mi Mátyás Isten kegyelméből Magyar, Dalmát, Horváth stb. országok királya adjuk emlékezetül jelen levelünk rendiben, jelentvén mindazoknak akiket illet, hogy mi megfontolván a Kolbászszékben tartózkodó összes kunjaink szabadságait és kiváltságait, melyekkel régtől fogva éltek és örvendettek, mind pedig figyelembe vévén az ő szűkösségüket és szegénységüket, melyről azt mondják, hogy az addig közibéjök rendelt sok tisztviselő miatt szenvednek, azon kunjainknak kegyelmesen engedni és engedélyezni határoztuk, hogy ezentúl minden következendő örök időkig tisztviselőiket és egyéb bíráikat, maguk közül maguk választhassák és nevezhessék ki, akiket akarnak. Arra is felszabadítjuk őket királyi hatalmunk bőséges teljességénél fogva, hogy ezentúl soha semmi időben a mi vagy a magyar király utódaink ispánjai és bírái, mint tisztviselők soha helyet ne találhassanak ő közöttük, hanem csakis azokat ismerjék el minden ügyeik végzésében törvényes tisztjeikül és bíráikul az általuk megszabandó ideig, akiket azon kunjaink közönsége maguk közül egyértelmüleg választott, sőt hozzájárulunk és megengedjük és felszabadítjuk ezen levelünk erejével és bizonyságánál fogva, melyre titkos pecsétünk, mellyel mint magyar király élünk van nyomva. Kelt Budán Sarlós Boldogasszony ünnepén (július 2-án) az Úr ezernégyszáz-hatvanegyedik esztendejében. Dr. PINTER Jenő: Jászberény rendezett tanácsú város levéltárában levő kiváltságlevelek és oklevelek gyűjteménye. Jászberény é. n. 139. p. (Az oklevelet József nádor Budán, 1802. április 26-án hitelesen átírva újból kiadta.) Nyomtatásban közli: ANTAL Árpád: Olvasókönyv Szolnok megye történetéhez. Szolnok, 1969. 15. p. A kun (és jász) kiváltságoknak fontos eleme volt bírák, tisztviselők szabad választása. E népelemek katonai szerepének csökkenése azonban utóbb hadi szolgálatok pénzen történő megváltásához vezetett, s e jövedelmek a királyi kincstárat gazdagították. A jászok és kunok tömegei így mindinkább a budai vár udvarbírói hivatala alá kerültek, ami számos visszaélés forrása lett. A kolbászszéki kunokat a föléjük rendelt tisztek zsarolásai nagy szegénységre juttatták, 1461-ben ezért egyenesen a királyhoz folyamodtak, hogy a jövőben tisztjeiket és bíráikat meghatározott időre saját maguk közül szabadon választhassák, és többé közöttük, a király által kirendelt ispánok és bírák ne lehessenek. 1461. július 23. Mátyás király parancsa a szolnoki soka mára vezetőjéhez só kiszolgáltatására Mátyás, Isten kegyelméből Magyarország, Dalmácia, Horvátország, stb. királya hívünknek nemes Debreceni [de Debreczen] Mártonnak, a szolnoki sókamaránkba állított királyi 40