Millenniumi emlékkönyv. Válogatás Jász-Nagykun-Szolnok megye írásos emlékeiből (Szolnok, 2000)

A tárgyalás során a résztvevők a következőkben állapodtak meg: I. A 4. sz. főút tehermentesítő szakasz és új Tisza-híd építése 1/ A beruházás megvalósítása rendkívül fontos - az ország legfontosabb közlekedésfejlesztési feladatai között sorolva - törekedni kell, hogy a forgalom részére minél előbb átadható legyen. 2/ A kötvények eladását a Közlekedési Minisztérium az általa irányított vagy felügyelt szerveinél szorgalmazza. 3/ A tanácsi 400 MFt-ot terhelő mintegy 50 MFt nagyságrendű vissza nem téríthető általános forgalmi adó ügyében közösen kérik a kormány vezetőitől a beruházás egyedi esetként történő kezelését. 4/ A beruházással együtt az árvédelmi töltés is megépül, annak finanszírozása az érdekeltségek arányában történik. 5/ A Közúti Igazgatóság készíttessen egy makettet a létesítmények bemutatására, valamint készítsen elemzést az út magassági vonalvezetésével kapcsolatos alternatívákról. 6/ A munka indításához a Közlekedési Minisztérium és a megye vezetői fórumot szerveznek, amelyre a beruházásban érdekelt és érintett főhatóságok /OT, PM, KVM, HM, BM, MÉM/ vezetői meghívást kapnak. Erre június-július hónap folyamán kerüljön sor. Budapest, 1988. április Az emlékeztetőt összeállította: Kádár György Tóth István [...] SZML Pártarchívum MSZMP Titkár ir. M/T/81. 1988. 1 Közlekedési és Vízügyi Minisztérium 1989. április 21. A megyében megalakult egyesületek, alternatív szervezetek és működésük főbb társadalompolitikai jellemzői Szolnok megyében jelenleg 421 hivatalosan bejegyzett, működési engedéllyel, alapszabállyal, választott vezetőséggel működő egyesület tevékenykedik, több mint 12 ezer taggal. Három év alatt számuk megduplázódott. Az egyesületté válás szándéka az utóbbi hónapokban az eddig klub-, társaság-, vagy baráti körként működő közösségekben is igen felélénkült (pl. kulturális vagy művészeti egyesületté kíván válni a Szolnoki Fiatal Alkotók Klubja, a Mezőtúri Városi TV KFT, a Szolnoki Nyugdíjasok Köre stb.). A hagyományos tevékenységi kör alapján az egyesületek tíz fő csoportba sorolhatók: 1. tudományos (MTESZ, TIT, agrártudományi egyesület); 2. közművelődési (bélyeggyűjtők, népművelők, iskolai baráti körök); 3. művészeti (népművészek, zenebarátok); 4. szakmai (MKT, MUOSZ, jogászszövetség); 5. szociális (mozgássérültek, vakok, alkoholizmus ellenes klubok); 6. védelmi (MHSZ, önkéntes tűzoltók); 7. sport; 8. állatbarátok (kisállattenyésztők); 9. természet és környezetvédelmi; 10. városszépítő és hobbi (városvédők, kertbarátok, lakóhelyi egyesületek). Az egyesületek jelenlegi elnevezése is gyakran félreértésre adhat okot. A társadalmi sportegyesületeket támogató baráti körök mindegyike pl. jogilag nem egyesület, pénzügyeit tekintve viszont egyesületként gazdálkodik. Jellemző, hogy az egyesületek szakmai működése, céljaik és rendezvényeik több területen fedik egymást, szinte mindegyikük - talán csak a tűzoltókat, vadászokat, horgászokat kivéve - végez kulturális jellegű tevékenységet is. [...] 328