Millenniumi emlékkönyv. Válogatás Jász-Nagykun-Szolnok megye írásos emlékeiből (Szolnok, 2000)

módosult. 1970 óta jelentősen átalakult a megye térségeinek, településeinek gazdasági szerkezete. Kialakultak a termelés és a foglalkoztatás alapvető központjai. A jelentős iparral rendelkező települések száma 9-el, az agráripari településeké ugyancsak 9-el nőtt, míg az egyoldalú mezőgazdasági funkcióval rendelkezőké 18-al csökkent /1-2. sz. térkép/. Az iparban a 70-es évek első 5-7 évében dinamikus és elsősorban foglakoztatást növelő jellegű gazdasági növekedés valósult meg. Az időszak ipartelepítési tevékenysége a városok mellett 33 községet érintett. A létrehozott munkahelyek alapján a városokon kívül legnagyobb jelentőségű a Jászságban és a megye É-ÉK-i térségének óriásfalvaiban volt. A Tiszazugban az ipari munkaalkalmak csupán Kun szentmártonban bővültek számottevően. A központi támogatással megvalósuló iparfejlesztésekkel döntően más megyei székhelyű /elsősorban fővárosi/ vállalatok ipartelepei jöttek létre. Ennek eredményeként a megye iparában foglalkoztatottaknak több mint egyharmada ma is más megyei székhelyű vállalatok ipartelepein dolgozik. Jelentősebb iparral 15 település rendelkezik. E településeken foglalkoztatják az ipari munkavállalók mintegy 89,9 %-át, s itt található az ipari állóeszközök értékének 96,3 %-a. [...] A megye területén végzett építőipari tevékenység értéke /folyó áron/ 1970 óta több mint 2,7szeresére emelkedett. A kiemelkedő beruházási kereslet következtében - amely elsősorban a megyeszékhelyre és a többi városra koncentrálódott - 1978-ig a növekedés üteme évente átlagosan 10 %-ot, ezt követően pedig 5 %-ot tett ki. A beruházások visszafogásával párhuzamosan az építési igények és kapacitások globális egyensúlya javult. Tartós hiány mutatkozott azonban továbbra is a befejező /szakipari/ munkáknál. Az összes építésen belül a fenntartási jellegű építés aránya 1978-ig alig változott - évente 1416 % körül alakult - majd 1984-ig közel 25 %-ra növekedett. A mezőgazdaság fejlődése összességében megfelelt az előirányzatoknak, sőt szerepe a terület- és településfejlesztésben a feltételezettnél nagyobb volt. [...] A mezőgazdasági nagyüzemekben a növénytermesztésnél és az állattenyésztésnél is gyorsabban növekedett - elsősorban a Jászságban és Szolnok térségében - az alaptevékenységen kívüli tevékenység termelési értéke. Ez mérsékelte, majd az időszak utolsó éveiben meg is állította a mezőgazdaság létszámkibocsátását. A kedvezőtlen természeti adottságú nagyüzemekben - a gazdaságilag fejletlenebb Tiszazugban és Tiszafüred körzetében - a kiegészítő tevékenység fejlődése elmaradt az átlagostól. [...] A közlekedési ágazat tervezetthez igazodó fejlesztésével kiépült és nagyrészt korszerűsödött a megye településeit összekötő első- és másodrendű országos főúthálózat. Az egyéb országos közutakkal való ellátottság lényegesen rosszabb az országosnál, alacsony a települések úthálózati összekötöttsége, kiépítetlenek a megye K-Ny-i átmérőjére merőleges kapcsolatok. Nem megfelelő a tanácsi belterületi úthálózat kiépítettsége /25 %-os/ és minőségének színvonala. Jelentős gondot okoz a megyeszékhely fejlődésében az országos közutak belterületi átmenő forgalmának zsúfoltsága és a Tisza-híd túlterheltsége. [...] A hírközlésben lényeges előrelépés nem történt. A telefonhálózat műszaki lehetőségeket meghaladó terhelése jelentősen akadályozta az egyes térségek, szervezetek közötti gazdasági kapcsolatok fejlődését, az információs szükségletek kielégítését és kedvezőtlenül befolyásolta az életkörülményeket. A távbeszélő ellátottság alacsony, a megyében 100 lakosra 6,2 db beszélőhely jut, Szolnok városban 16,5 db. [...] A természet- és környezetvédelmi intézkedések eredményeként a megyében az országos és megyei jelentőségű természet- és tájvédelmi területek kialakítására került sor. A szükségesnél kisebb mértékű előrelépés történt a csatornázásban, a szennyvíztisztításban, a hulladékgyűjtésben és ártalmatlanításban, a parképítésben, fásításban. A felszíni vizek tovább szennyeződtek, kritikus helyzet alakult ki a Zagyván és a Hortobágy-Berettyón. A megyeszékhelyen a szennyvíz tisztítás nélkül ömlik a Tiszába. [...] 326