Millenniumi emlékkönyv. Válogatás Jász-Nagykun-Szolnok megye írásos emlékeiből (Szolnok, 2000)
földjeikben - miután megvédeni tartozunk - különösen azoknak kiváltságos jogai szerint, oklevelek alapján, ítélettel akarjuk megőrizni; hűségteknek tehát erős királyi rendelkezés mellett kiadjuk, miszerint majd a jelenlegi [levél] megtekintése után, a budai egyház káptalanja közhitelű bizonysága jelenlétében - amint ezen levél soraival ezen káptalan által oda, a mondott peres földek helyszínére kirendelni parancsoltuk - az oda törvényesen összehívott és megjelent szomszédokkal és határosokkal megérkezni [tartoztok] és a fentebb mondott filiszteusainknak szükséges helyein - a már mondott Apáti nevű szállásban - az új határjelek mellett, a nektek bemutatandó okleveles bizonyítékaik alapján, minden tekintetben megerősíteni [tartoztok], a mondott Négyszálláson lakozó, mondott filiszteusaink oldala felől pedig [új határjeleket] emelni és [a határokat] elválasztani [tartoztok] valamint azon [Apáti szállásiakat] ugyanazokban, bárki ellen - különösen a mondott négyszállási jászaink ellen - oltalmazni és megtartani tartoztok felségünk személyében; megkövetelvén pedig sürgősen az igazságot [justicia exposcente] - az előrebocsájtottak rendjét, ahogy majd bekövetkezik - ugyanazon [budai] káptalan által kifejtve - felségünknek hűségesen megírni parancsoljuk; kiadatott Budán, a szentséges István király ünnepe előtt, a legközelebbi harmadik napon [augusztus 19-én], az Úrnak 1393-dik évében. Forrás: GYÁRFÁS István: A jász-kunok története. Szolnok, 1883. III. köt. 520-521. p. (latin nyelven) Magyar fordítását közli. BENEDEK Gyula: Oklevelek Jász-Nagykun-Szolnok megye volt hevesi részeinek 14. századi történetéhez 1301-1400. In: Zounuk 11. Szolnok, 1996. 322-324. p. A Jászság területén a kialakuló jász szállások a XIV. század végétől tűnnek fel tömegesebben az oklevelekben. Gyakran már földművelő népességként említik őket, ami letelepedettségüket bizonyítja. Az oklevél több figyelemre méltó eltérést mutat a hasonló parancsoktól. Nevezetesen a címzett nem a budai káptalan, hanem a királyi kincstartó jászok közé állított tiszttartója, valamint ismeretlen minőségben lévő emberek. Hivatkozás történik a jászok kiváltságos jogaira, ami körül annyi félreértés van a különböző írásokban. 1 Kimaradt 9,5 nyomtatott sor. A budai káptalan 1393. szeptember l-jén kelt. határjárás végrehajtásáról szóló jelentésének bevezető része. Ebből kiderül, hogy az általunk közölt parancsot a budai káptalannak Temesvári Miklós, az Apáti szállásbeli Miklós fia Gergely. András fia András és István fia György mutatták be és kérték a végrehajtást. 2 A tiszttartó a királynak - mint földbirtokosnak - javait gondozta, jelen esetben a Jászságban. 3 Az utóbbiak valószínűleg Hevesujvár vármegye emberei voltak. 4 Jászapátiról van szó. 5 Négyszállás már régóta nem önálló község. 1973. április 15-én pl. 89 lakóházzal, benne 64 lakossal "Négyszállás" néven Jászberény külterületi lakott helye volt. attól északkeletre. 1399. február 21. Az egri káptalan jelentése Zsigmond királynak a kunok beiktatásáról, Kakát falubirtok fele részébe Az Egri Egyházmegye káptalanja üdvöt [kíván] a mindenek üdvözítőjében a jelenlegi levelet majd megismerő, mind a jelenleg, mind a jövőben élő összes keresztény hívőnek; ezekkel a sorokkal akarjuk mindenkinek tudomására hozni, hogy a Kakati Kun Miklós fia György és Pál fia András [Andreas filius Pauli et Georgius filius Nicolai comani de Kakath] a maguk, valamint az ugyancsak [Kakati] kunok ugyanazon Pál fia János, a fent mondott Miklós fia az egyik János, továbbá a János fia Domokos, István fiai Sebestyén és Tamás, Lukács fia István, valamint Jakab fia László érdekében személyesen elébünk érkezve bemutatták nekünk a felséges fejedelem urunk, Zsigmond király levelét, amely a következő tartalmat foglalta magába; [...]' mi tehát [az egri káptalan] a király parancsának engedelmeskedni akarván - amint az
