Millenniumi emlékkönyv. Válogatás Jász-Nagykun-Szolnok megye írásos emlékeiből (Szolnok, 2000)

Éljen győzelmeink szervezője a Magyar Dolgozók Pártja! Éljen a mi forrón szeretett, drága Rákosi Elvtársunk! Dávid Ferenc első titkár Szarvas Imre titkár és még 8 aláírás SZML Pártarchívum MDP Szolnok Megyei Bizottsága. 39. f. 2. fcs. 199. o.e. Az MDP vezetése a párt II kongresszusára (1951. február 25 - március 2.) a mezőgazdaság szocialista átszervezésében is látványos eredményekről kívánt számot adni. Ebben a törekvésében nagy erőket összpontosított a mezőgazdasági szövetkezetek többnyire erőszakos szervezésére 195051 telén. Az eredmény tekintetében Szolnok megye országosan is a figyelem központjába került. Rákosi január legvégén megjelent Szolnokon és Túrkevén is, sőt Túrkevére rendelkezése szerint jelentős számú mezőgazdasági gépet hozatott a szervezés eredményességének fokozására. Az eredmény nem is maradt el, ahogy a korabeli megyei lap írja "Túrkevén megmozdult a föld." A kongresszus idejére országosan elsőnek Túrkeve, őt követve Karcag, Kisújszállás és Mezőtúr szövetkezeti város lett.A közölt dokumentum egyúttal érzékelteti a személyi kultuszt is, amely ebben az időszakban az országban eluralkodott. 1951. február 18. Túrkeve szövetkezeti várossá nyilvánítása. (Részlet a jegyzőkönyvből) JEGYZŐKÖNYV: Készült Túrkevén 1951. február 18-án megtartott díszközgyűlésen, a Tanácsháza 21. számú nagytermében. Elnök felkéri Bernát Lajos elvtársat a megnyitó beszéd megtartására. Bernát Lajos beszámolójában a következőket mondotta: Nagy nap a mai a mi számunkra, amikor elértük ezt, a még néhány évvel ezelőtt nem is álmodott napot, hogy Túrkeve dolgozó parasztsága az egyéni kis parcellán való gazdálkodás helyett áttért a gépesített társas gazdálkodás útjára. [...] 1948. őszén, amikor a kishaszonbérletről szóló kormányrendelet megjelent, 220-as, 22 vadcsoportban kezdtük meg a társas gazdálkodást, vetőmagkölcsönnel és szántási hitellel. Ez volt az első lépés, amellyel elindultunk. 1949. februárban 4 csoport megkapta a működési engedélyt. A Vöröscsillag, a Rákosi Mátyás III. típus szerint, a Dózsa II. típus és a Petőfi L-es

1 - típus szerint kezdte meg működését. A 4 csoport még az év április havában egyesült Vöröscsillag néven, így a földterületük 365 kh. és a taglétszámuk pedig 75 főre szaporodott. Mint minden újnál, a kezdet itt is nehezen ment, voltak itt is hiányosságok, azonban a lelkesedés, a hibákat és az akadályokat leküzdötte. Ekkor már 4 új földhözjuttatott is belépett a termelőcsoportba, ami már haladást jelentett. 1949. őszén a Vöröscsillag földterülete 660 kh-ra, taglétszáma pedig 100 főre emelkedett. Ugyanakkor megalakult a Táncsics III. típus szerint. A Dózsa és Rákóczi I.-es típusú szövetkezetek egy hónapi bajlódás után beolvadtak a Táncsics tszcs-be. A Táncsics tszcs 325 kh földön és 39 taggal kezdte meg működését. Ma egy éve a Vöröscsillag tszcs elérte a földterületben az 1200 kh-t taglétszámban pedig a 160 főt. A Táncsics elérte a 660 kh-t és 74 tagot. Az évzárás 1949-ben a Vöröscsillagnál munkaegységenként 24 Ft. 64 fillér volt, 1950-ben pedig 28 Ft. Meg kell emlékeznünk még az 1950. februárban alakult Harcos tszcs-ről is. A Harcos tszcs 154 kh. földdel 278