Millenniumi emlékkönyv. Válogatás Jász-Nagykun-Szolnok megye írásos emlékeiből (Szolnok, 2000)
Akarjuk, hogy ugyanazok a jászok, és egész nemzetségük, valamint örököseik bármilyen más jász minden hatalma, uralma és törvénykezése alól örökre kivéve a szabadság azon kiváltságának örvendjenek mindig, amelynek örökre örvend, és amelyet élvez a nekünk katonáskodni tartozó többi jász. Megengedjük továbbá ugyanazoknak, hogy kapitánnyá és bíróvá szabadon választhatnak bárkit, akit akarnak, mindazonáltal a királyi felséghez hűségeset, akit azután felségünknek be fognak mutatni. Mely dolog emlékezetére és örök erejére kiadtuk ezen új és hiteles kettős pecsétünk erejével megerősített oklevelünket. [...] Forrás: JAKUBOVICH Emil - PAIS Dezső: Ó-magyar olvasókönyv. Pécs, 1929. 142-145. p. GÉCZY Lajos fordítása. In: BLAZOVICH László, ÉRSZEGI Géza, TURBULY Éva (ö.áll.): Levéltárak - Kincstárak. Források Magyarország levéltáraiból. Budapest-Szeged, 1998. 240-242. p. Az iráni eredetű, kaukázusi oszétokkal rokon jászok megyénk északnyugati részén, a mai Jászság területén jelentek meg a tatárjárás után. Feltehetően a kunokkal együtt költöztek hazánk területére, egyesek szerint azok katonai segédnépeként. Tömeges ittlétükre 1323-tól vannak okleveles adatok, amikor 18 név szerint megnevezett jász -feltehetően a szállások élén álló középrétegek képviselői elérték, hogy őket, társaikat és rokonaikat I. Károly kivette "Keverge fiai és mások" uralma alól, s a király mellett katonáskodó jászok közé helyezte. Ezen oklevél utóbb a jász privilégiumok egyik sarkkövévé vált, melyek a jászoknak - a kunokhoz hasonló - szabadparaszti státusát biztosították. 1327. Az egri káptalan oklevele a vezsenyi Kozma ispán lányának hitbér és nászajándék megváltásáról Mi az Egri Egyházmegye adjuk emlékezetül, hogy egyrészről Szűcsi Jákó [Jakou de Zeuch] fia Miklós - a Vezseny nemzetségbeii [de genere Wesen] Kozma ispán lánya, az Istenfélő úrnő, a néhai Abádi [de Abady] Domokos fiának az özvegye, a Szent Klára [tiszteletére emelt] egyház Szent Ferenc-rendi tanítónője [scolastica] érdekében - a [buda]felhévízi Szentháromság egyház kereszteseinek a konventje és György barát, perjel ügyvédvalló levelével, másrészt pedig Szentimrei [de Sancto Emerico] Sebestyén fia Lóránd személyesen elébünk állván, ugyanaz a [Szűcsi] Miklós élőszóval állította; hogy [az úrnő] minden saját perében, amelyeket ő maga [Szűcsi Miklós], mint annak az úrnőnek az ügyvédje és ugyanaz az úrnő, mint felperes felvállalva - ugyanannak az úrnőnek hitbére és a nászajándékai ügyében indítottak azon [Szentimrei] Lóránd ellen, amely hitbért és nászajándékokat ezen úrnő [Abády] Domokos ugyanazon István fiának a Páli [Pauly] nevezetű falubirtokából kívánt - teljes mértékben semmisek, miután attól a [Szentimrei] Lórándtól a maga hitbére és nászajándékai fejében, az ötven márkát megkapta, ezáltal az elégtételt teljesen elismerte; a nyugtatvány alapján azt a [Szentimrei] Lórándot - annak az úrnőnek a nevében és megbízásából - előttünk teljesen mentesítettnek mondta a hitbér és a nászajándékok egész követelése tekintetében; ezenfelül ugyanaz a [Szűcsi] Miklós kötelezte magát és az örököséit, ezen ügyvédvalló levél ereje alapján, hogy a mondott [Szentimrei] Lórándot és az örököseit a saját fáradtságával és költségén megvédi és mentesíti a hitbér és a nászajándékok ügyében, minden támadni törekvő [embertől]; ezenkívül ugyanaz a [Szűcsi] Miklós előttünk átadta és odaadta a fent mondott [Szentimrei] Lórándnak a kezeibe az összes saját oklevelét, amelyek alapján nyomoztatott és különösen ugyanazon kereszteseknek a mondott ügyvédvalló levelét; kiadatott [Egerben], a Húsvét előtti hetedik vasárnapot követő szerda nyolcadán (március 4ikén], az Úrnak az 1327-dik évében. 25
