Millenniumi emlékkönyv. Válogatás Jász-Nagykun-Szolnok megye írásos emlékeiből (Szolnok, 2000)

Ismételten felhívom Alispán Urat, az 1919 évi december hó 7-én 1801/1919. res. szám alatti távirati és 1920 január 5.-én 41/1920. res. számú rendeleteim legszigorúbb betartására. Felhívom továbbá, hogy a fent panasz tárgyává tett eseteket tegye azonnal szigorú vizsgálat tárgyává s ennek eredményéhez képest ha a vádak valóknak bizonyulnak az illetők ellen saját hatáskörében fegyelmileg járjon el, ha pedig bünvádilag üldözendő cselekmény forog fenn, ebből folyólag a szükséges lépéseket tegye meg. Hangsúlyozni kívánom, hogy az a körülmény miszerint a szociáldemokraták képviselői a kormányból kiváltak, s hogy a választásoktól a szociáldemokraták magukat újabban távol tartják, a szóban lévő panaszok szigorú megvizsgálására semmiféle befolyással nem lehet. A vizsgálat eredményéről és tett intézkedéséről haladéktalanul jelentést kérek. Budapest, 1920 évi január hó 20.-án. Beniczky SZML. Alispáni ir. 11.151/1925. sz. 1919 novemberében a megszálló román csapatok a Duna-Tisza közét, majd 1920 tavaszán a Tiszántúlt is kiürítették és helyüket a Nemzeti Hadsereg osztagai foglalták el. Válaszul a Tanácsköztársaság időszakának vörös terrorjára a fehér különítményesek sok száz letartóztatott kommunistát, a proletárdiktatúra funkcionáriusait, vöröskatonát stb. gyilkoltak meg. Az 1920 januárjában tartott nemzetgyűlési választások előtt pedig fizikai erőszakkal, botozással félemlítették meg a szociáldemokrata párt híveit, hogy ezzel a választás eredményét a jobboldal javára befolyásolják. A baloldali pártok, különösen a szociáldemokraták számos esetben panaszt emeltek a terror és a visszaélések ellen. Peyer Károly szociáldemokrata miniszter 1920. január 15-én tiltakozásul kilépett a kormányból és az MSZDP bejelentette, hogy nem vesz részt a választásokon. Beniczky Ödön belügyminiszter a beérkezett panaszok kivizsgálását elrendelte ugyan, a különítményesek akcióit azonban nem tudta lényegesen korlátozni. A terrorcsapatok végleges felszámolására csak 1921-ben, a Bethlen-kormány megalakulása után került sor. 1920. február 20. Felhívás a szabadoktatási bizottságok megalakítására Valamennyi Főszolgabíró, Polgármester úrnak. Valamennyi községi Elöljáróságnak. Vármegyénkben a felnőttek oktatását munkáló szervezetek megalakítása céljából szerveztük a vármegyei szabadoktatási bizottságot. A szabadoktatási keretek kiépítése végett minden községben és városban meg kell alakítani a helyi szabadoktatási bizottságot. E bizottságok megalakítására, a központi szervezet egyidejűleg utasította a vármegye minden községének és városának tanügyi hatóságait. Felhívom azért, hogy az ottani község, város tanítóit és tanárait a helyi bizottság megalakításának munkálataiban a legerélyesebben támogassa s igyekezzék megnyerni a város, község intelligenciáját, lelkészek, orvosok, ügyvédek, bírók, köztisztviselők, gazdák stb. Oly súlyos időket él át e nemzet, hogy ha meg nem ragadunk minden alkalmat, hogy a propaganda és felvilágosítás hatalmas fegyvereivel kiragadjuk a népet a destruktív irányzat álapostolainak kezéből, akkor e nemzet elpusztul. Azért kötelessége most minden magyar embernek a szabadoktatás szolgálatába állani, hogy népünk gondolkozását helyes irányba tereljük és a rút kapzsiság és nemzetközi irányzat helyett szívükben az áldozatkészségnek, hazaszeretetnek és valláserkölcseinek építsünk templomot. 198