Millenniumi emlékkönyv. Válogatás Jász-Nagykun-Szolnok megye írásos emlékeiből (Szolnok, 2000)

1919. május 7. Jelentés a szolnoki ellenforradalmi lázadásról Felvétetett két vörös őrtől, akik a vonatellenőrző osztaghoz tartoznak és a Fehér Gárda szolnoki 24 órás uralma alatt Szolnokon voltak a vasúti őrségnél. Szolnokon románok egyáltalában nem voltak. Szolnokot 180-200 főből álló Fehér Gárda szállta meg minden ellenállás nélkül egy huszárfőhadnagy vezetése alatt. A gárda tagjai volt tisztek és a környékbeli gentryek voltak. A Fehér Gárda lelkes agitátora Majtényi Pál volt alhadnagy, most hadnagyi uniformist hordott és a vasúti őrség személyesen ismerte. A Fehér Gárda terrorjára jellemző, hogy rövid 24 órás uralma alatt a civil lakosság köréből 200 embert előzetes letartóztatásba helyezett. Az ott rekedt 68-at főbelövéssel kényszerítették a fehér gárdába való belépésre és mivel ezt megtagadták, lefegyverezték őket és mintegy 800-at letartóztattak. A vasútőrség színleg belépett a Fehér Gárdába, de elhatározta, hogy belül vörös marad és ezért a fehérek a vasútőrség 80 emberét nem fegyverezték le, hanem bekebelezték a Fehér Gárdába. Ez volt a vesztük, mert midőn a vörös gárda megtámadta Szolnokot, a vörösök segítségére siető vasútőrség hátbatámadta a fehér gárdát és így nagyrészük volt Szolnok visszafoglalásában. A bevonuló vörös katonák Öszterreicher fűszeresnél gépfegyvert és munitiot találtak, mellyel a fehér terror idején a vörösökre lövöldözött és ezért rögtön statáriálisan kivégeztetett. Majtényi Pált 14 társával hétfőn a temetőárokba kivégezték. Kedden délelőtt 5-öt délután pedig 3 ellenforradalmárt adtak át a jól megérdemelt enyészetnek. A bevonuló vörösök Dindorfer alezredes volt pályaudvar parancsnokot nem találták helyén és nem tudni, hogy a Fehér Gárda megölte-e, vagy elhurcolta-e magával. Ugyanez történt Zigel századossal a vasútőrség volt parancsnokával. A vasútőrség azt is mondja, hogy átpártoltak volna a románokhoz, vagy a fehér gárdához, de ez a hír nem megbízható, mi csak eltűnésüket konstatáltuk. A vasútőrség mostani parancsnoka Paizs volt tartalékos hadnagy. Politikai osztály Tudomásul pecsét Bán V/8. a csoport pol. megb. Politikatörténeti Intézet Levéltára. 604. fond. 1/16. ő. e. 1919. 1919. május 1-én Szolnokon a proletárdiktatúra ellen lázadás tört ki, amelyet a 68-as gyalogezred tisztjei és a város vagyonos polgárai szerveztek. A Scheftsik György huszárfőhadnagy vezetésével megalakult Fehér Gárda május 3-án a visszatérő vörösök túlereje elől meghátrált. A fehérek közül a szerencsésebbek a Tiszántúlra menekültek, ahol a megszálló román hadsereg internálta őket. Sokan azonban Szolnokon rekedtek és a Vörös Hadsereg fogságába estek. Az elfogottakat a Szamuely Tibor vezetésével megalakult forradalmi törvényszék halálra ítélte, majd a temető árkában kivégeztette. A vörös terrornak Dunapataj után Szolnokon estek a legtöbben áldozatul. Egyes adatok szerint 32, más források szerint 1919. május 3 és május 7. között 49 katonát és civil lakost lőttek agyon Szolnokon, akik a Fehér Gárda tagjai voltak, vagy a fehér lázadást támogatták. Ezenkívül Szamuely Tibor 400 ezer korona hadisarcot vetett ki a vagyonos polgárokra. 1919. május 12. Jelentés az árvíz elleni védekezésről a tiszai fronton. NÉPBIZTOS ÚR! Tisztelettel jelentem, hogy a hivatal folyó hó 3-ától kezdve ideiglenesen hajléktalanná lett, így a folyó ügyek elintézése némi halasztást szenved. A hivatalos ügyeket egyelőre a lakásomon intézem. 195