Millenniumi emlékkönyv. Válogatás Jász-Nagykun-Szolnok megye írásos emlékeiből (Szolnok, 2000)
3 0r 21 en O.óra 45 pkor egy egyes gyenge lökés volt észlelhető, mely mintegy fél másodpercig tartott. A' légmérő állása 325'" 9°. a' hévmérőé 16°. 5. gyenge keleti szellő teljesen borult éggel. 4. 22 en Délután 3. óra 30.pkor 2. másodpercz alatt 3. morajos erős lökés volt érezhető. A' légmérő 325'". 12. a' hévmérő 19.° 6 on állott, nyugati gyenge szellő borult esős idővel. 5. 23 an reggel 1. órakor egy gyenge mintegy fél másodperczig tartott lökés. Légmérő állása 324 "'. 82. a hévmérőé 14° 5. gyenge nyugati szél egészen borult, kis eső. 6. 31 en este 11. óra 12 pkor egy gyenge 1/2. másodperczig tartó rázkódás, légmérő állása 327'" 84. hévmérő 13°.2. szélcsend, félig borult idővel. 7. Septemb.: l en reggel 2. órakor és 3. óra 30.pkor két erős lökés egy-egy másodpercig tartó, a' légmérő 328'" 71. a' hévmérő 8° 6. fokon állott szélcsend, derült kissé felhős éggel.8. Septemb: 9 en reggel 1. órakor fél másodperczig tartott gyenge rázkódás. Légmérő 329'"59. hévmérő 8° 1. délkeleti gyenge szél, egészen derült idő. 9. 17 en délután 6. óra 30 pkor gyenge rázkódás. Légnyomat 326'" 38. hévmérő 13° 6. szélcsend, egészen derült ég. Azóta nem észleltetett semmi földrengés. Ilyen fokú volt a földrengés Árokszálláson, és tovább. SZML KL-es iratok. 108/1869. sz. Megyénk területének nagy része nem rendelkezik földrengési gócokkal. Kivételt jelentett Jászberény és környéke, ahol a múlt században az ismétlődő rengések jelentős anyagi károkat okoztak Jászberényben 1772-73-ban észleltek először földrengést. Ezt követően egy évszázad múltán 1868ban erős földrengési hullám kezdődött a Jászságban, amely csaknem egy évig tartott. A leghevesebb rengéseket 1868. június 21-én észlelték, amikor Jászberényben megsérült a nagytemplom és a ferencrendi templom, Jászfényszarun és Jászladányban pedig több lakóház is megsérült. 1873. március 29. Sipos Orbán javaslatot tesz a jászberényi múzeum megalapítására Tisztelt Tanács! Méltóztatott megbízni hogy a városi-múzeum felállítására nézve, - melyet a t. Tanács elvben már elfogadott, - részletesebben terjeszteném elő jelentésemet. Én e megbízásnak annyival inkább sietek eleget tenni, mert úgy vagyok meggyőződve hogy ez intézmény létrehozása mig egyrészrül szeretett városunk erkölcsi hitelét, tekintélyét emelendi, a közművelődési érzéket fokozza, - másrészről - a városnak vagy egyeseknek anyagi áldozatát ezidőszerint zaklatott pénzviszonyaink között nem veszi igénybe. Ugy gondolom t. Tanács mellőzhetem fontosságát fejtegetni ez alkalommal, s egyenesen áttérhetek a kivitel módozatainak indítványozására, mellőzöm fontosságát fejtegetni, mert sértés nélkül nem tehetem fel a tisztelt Tanács egyetlen tagjáról sem, hogy multunk, dicső multunk emlékeinek lehető feltüntetésével, ne akarná a jövő iránti érdekeltséget, közlelkesedést felkölteni, ne akarná az ismeretek terjesztésével a közszellem erős alapját letenni, - ne akarná városunkat a művelt városok színvonalára emelni. Ma már ugy országokat, mint egyeseket nem a nyers erő, hanem az ismeretek, a tudomány gazdagsága terjedése képes minden rázkodástól megóvni s még az anyagi előhaladást és megszerezni. Ezen kis kitérés után áttérhetek a kivitel mikénti eszközlésére. Én ugy tudom t. Tanács, hogy Jászberény város tulajdonában már is oly becses ereklyék vannak, melyek ismertetését, - muzeumszerű kezelését a fennebb röviden érintett köztekintetek, méltán követelhetik. Pedig ez ereklyék csoportja egyes hazafiak istápolása által kiknek birtokában ily 150
