Millenniumi emlékkönyv. Válogatás Jász-Nagykun-Szolnok megye írásos emlékeiből (Szolnok, 2000)
3. A Hortobágy mocsár, amely Püspökladány /Pupeky/ felől húzódik ide, részben a Berettyó /Beretio/ folyó áradásaiból, részben a Hortobágyból /folyó/ keletkezik. Ez a mocsár járhatatlan, vize azonban ember és állat számára iható. Vannak időszakok, amikor befagy, és a közlekedés a szomszédos helységek felé lehetővé válik. 4. A szőlőskertekben lévő gyümölcsfákon kívül itt nincs más fa. 5. A Hortobágy mocsárban különböző szigetek találhatók, amelyeken jó legelő van, akárcsak a helységeknél és a mocsárnál, amikor a fagy beáll. Attól függően, hogy az áradás évente milyen gyakran következik be előfordul, hogy a legelőket egyáltalán nem lehet megközelíteni. 6. Az országút és tulajdonképpeni hadiút Debrecentől /Debrezin/ Karcagon /Karzag/ és Kunhegyesen /Kunhegies/ át vezet Szolnok /Solnok/ és Pest felé. Ez az út a két, jelzett helység között jó, többnyire homokos, vegyes talajú. Az összes többi út részben a szántóföldeken vezet a szállásokig: ezek száraz évszakokban nagyon jók, esős időben és tavasszal az agyagos talaj és a gyakran bekövetkező áradás miatt rosszak. A töltéseken és hidakon át Püspökladányra /Puspok/ vezető út nagyon jó. 7. A térképen megjelölt halmokról messzire el lehet látni. 8.— KISÚJSZÁLLÁS /Kis Uj Szállás/ Col. XXII. Sect. 21. 1. Túrkeve/Tur Köwi/ 2 1 /4, Kondoros 2 1 /3 óra. 2. A templom szilárd épület. 3. Az úgynevezett Sárrét mocsár, Kenderesről húzódik ide és a helység hosszában elnyúlik, az országút mellett Túrkevéig /Turkewi/ folytatódik. Ennek eredetéről a következő szakaszban, Bajomnál írunk. Itt ez (a mocsár) járhatatlan, a medre nagyon sáros, szigetek nincsenek, a nád teljesen benőtte. A Túrkevéig /Turkewi/ húzódó vizek, mint a kis Kabai-, Nagy Kabai- és a Gatyás-ér /Gatyás Övi állóvizek, amelyek száraz időben, a mocsár visszahúzódásakor maradnak vissza. Más időszakban az egész vidéket elönti az országútig az ár. Ugyancsak száraz időben felismerhető a Berettyó /Beretina/ folyó Kondoros-szigetnél kezdődő ága. A folyó itt 100-150 lépés széles, 3-5 láb mély, agyagos a medre. Igen száraz időben néhány helyen szekérrel át lehet kelni rajta, elsősorban ott, ahol egy keskeny híd, másodsorban, ahol az Ezek (valószínűleg Ecseg) nevű régi templomot jelzik. Másképpen (nem szekérrel) majdnem mindenütt át lehet kelni, vagy át lehet lovagolni rajta. Ez a rész a száraz időszak kivételével a mocsaras meder miatt megközelíthetetlen. A mocsár néha teljesen befagy, olyankor a lakosok mellékutakon Ványával /Wania/ kapcsolatba kerülnek, egyébként Bánion (talán: Bánomkert) át 5 mérföldes kerülőutat kell megtenni. 4.— 5. Az országúttól nyugatra a falu /Kisújszállás/ és Túrkeve /Turkowi/ között sok száraz rét van, tavasszal azonban néhány hónapig járhatatlanok, május végétől, vagy júniustól a visszamaradt mocsarakon nagyon nehézkesen ugyan, de könnyű járművekkel át lehet kelni. A szénát akkor hordják be, amikor a külső mocsarak befagytak. 6. A Túrkevére /Türkowi/ vezető országút mindig jó, mivel a Berettyó /Beretiz/ folyó árja nem éri el. A kondorosi út azonban rossz, mert több mocsáron is át kell kelni. 7.— 8.— Nyomtatásban megjelent: CSEH Géza: A Jászkunság és Külső-Szolnok megye leírása (1782-1785) In: A JászNagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 1. Szolnok, 1995. 37-38. p. Mária Terézia és fia II. József megkísérelte a soknemzetiségű Habsburg Birodalom egységesítését, melyhez szükséges volt a birodalmat alkotó területek pontos felmérése. Különösen az osztrák örökösödési háború (1740-48) és a hétéves háború (1756-1763) során merült fel a részletes és pontos térképek és országleírások szükségessége. A felmérés kezdeményezője Daun generális, kivitelezői a 109
