Millenniumi emlékkönyv. Válogatás Jász-Nagykun-Szolnok megye írásos emlékeiből (Szolnok, 2000)

Az alföldi árucsere fejlődésével a XVIII. század második felében mind több település kapott jogot első vagy sokadik - országos- és heti vásár tartására. A középkorban a települések városi rangjának fontos feltétele volt a vásártartási engedély, amelyet az uralkodók adtak ki a települések számára. I. Lipót császár 1692. augusztus 8-án kelt kiváltságlevelében Jászberény városának három országos vásár tartását engedélyezte. Mária Terézia 1779-ben hozzájárult a negyedik országos vásár megtartásához, emellett pedig két hetivásárt engedélyezett a jászberényieknek; a keddi és pénteki napokon. A vásárszabadalmat a Jászkun Kerületek Jászberényben tartott közgyűlésén 1779. július 21-én hirdették ki. 1779. május 21. Báró Orczy Lőrinc ajánlólevele Bedekovich Lőrincről Almássy Pál jászkun kapitánynak Informáltatom, hogy Nemes Jász, és Kun Districtusok

1 különös ususokra

2 egy bizonyos Geometrat3 pro Communi4 szándékoznának tartani s szerezni; és mivel ezent meg adó Bedekovics Lőrincz Uramat az el múlt két esztendőkben itt s amott jószágomban applicálván5 mindennemű Geometrica operatioit

6 helyessen s cum approbatione omnium

7 véghez vivén, ollyannak lenni esmérem az ki az mondott Nemes discrictusoknak tellyes contentumokra8 szolgálhat; Ha azért mind ekkoráig illyetin Emberrel provideálva

9 nem volnának említett Bedekovics Lőrincz Uramat az Úr Consiliaris Uram

10 gratiajában recommendálom

11 annál inkább, mennél nagyobb reménségem vagyon, hogy tökéletes maga viseletében, s a szükséges tudományában különössen az Úr Consiliarius Uram is tellyes megelégedését fogja tapasztalni, kibenis azomban, ha kegyes resolutiójához

12 az Úrnak Consiliarius Uramnak szerencséje lészen, eránta való informatióját magamnak ki kérem ... SZML Jászkun Ker. ir. D Capsa, XII. Fasc. 8. No. 16. A XVIII. század végére mindinkább megnőtt az igény a pontos térképek iránt. A megye- és településhatárok, a birtokok kijelölése, a vizek, árvizek elleni védekezés egyaránt ebbe az irányba hatott. Bedekovich Lőrinc (1752-1823) a Jászkunság kiváló földmérője és térképkészítője volt. A Jászkun Kerület 1779. június 2-án Orczy Lőrinc báró ajánlására választotta meg a hármas kerület mérnökévé. Hivatali székhelye Jászberényben volt. 1779-1818 között több mint 90 nagy méretű, igen szép kivitelű vízrajzi térképet készített. Több mint negyvenéves mérnöki munkássága alapján méltán említhető a XVIII-XIX. század legkiválóbb műszaki szakemberei között. A mérnöki tisztséget 1819 végéig töltötte be, s a kerületi mérnöki hivatalban fia ifj. Bedekovich Lőrinc követte. 1 Kerületek 7 mindannyiunk jóváhagyásával 2 alkalmazásokra 8 megelégedésükre 3 földmérő, mérnök 9 ellátva 4 a közösség számára 10 tanácsos úr 5 alkalmazván 11 jóindulatába ajánlom 6 földmérő munka 12 elszánás (válasz) 1799. Bedekovich Lőrinc kerületi mérnök leírása Kunhegyesről Kun Hegyes. Nagy Kun Szabad Helység, a helytül, melyen fekszik vette nevezetét, mivel a' több Nagy Kun Helységeknél, és szomszédságban levő, magasabb, határjában is több magos halmok vannak. Ezen helység már 1521-ik esztendőben fen állott, a' mint bizonyítja azon esztendőben költ, s Vladislaus Király által adatott Privilégiun^melly ezen Helység Iráj Tárában tartatik. Ezen Helység ebben Hegyesnek iratik, a' Tatároknak, és Rátzoknak 1690-ik esztendő táján lett ki-ütések, 's rablások miatt elpusztulván ugyan azon helyen Kun Kegyes név alatt 1700-ik esztendőben megtelepített, 'a 107