Millenniumi emlékkönyv. Válogatás Jász-Nagykun-Szolnok megye írásos emlékeiből (Szolnok, 2000)
A török időben elnéptelenedett megye újratelepítése három jelentős szakaszban történt meg. A legkevésbé elpusztult Jászságba és környékére főként felvidéki magyar, palóc és kisebb számban szlovák telepesek költöztek be elsősorban Heves és Nógrád megyéből. A jóval nagyobb pusztulást szenvedett Tiszántúlra főként Szabolcs, illetve Békés és Heves megyéből érkeztek jövevények. A forrás Abád és Szalók község újratelepüléséről és a fél évszázaddal későbbi helyzetéről közöl adatokat. 1770. június 20. Szolnok város válasza a kilenc urbarialis kérdésre Responsiones colonorum oppidi Szolnok. Ad 9 puncta interrogatoria extradatae. 1 Primo. 2 Volt-e és ha volt minemű urbárium 3 ezen helységben és mennyi üdötül fogva vagyon? - Semmi urbárium helységünkben nem volt, most is nincsen. 2. Az jobbágyok adózást és szolgálatot az urokkal tett contractus 4 szerint vagy bevett szokás szerint tették-e és miótátul fogvást [...] és e mostani adózásnak kötelessége mióta kezdődött? Minden adózás és szolgálattételünk mindennemű benefíciumokkal 5 együtt árendában 6 vagyon nálunk, és emberemlékezetitül fogva mindenkor e szerint voltunk, amit contractusaink és quietenciánk 7 legkivált ab anno 8 1703 egész ez üdéig fogják megbizonyítani, e mostani adózásunknak kötelessége pedig ab anno 1767. kezdődött. 3. Az uraságnak adózásai a jobbágyok részéről miből állottak? - a) 6500 Rhénes frt, 9 b) angarialis proventust 10 Pestre vinni, c) két postalegényt tartunk. 4. Ezen helységnek minemű hasznai vagy fogyatkozásai vannak?; - Hasznunk vagyon abban a) hogy egyrésze szántóföldeinknek trágyázás nélkül gabonáinkat jól megtermik b) száraz és vízimalmaink helyben vannak, emporiumunk 11 helyben vagyon. Ellenben fogyatkozásunk abban vagyon, hogy 1. legelő-mezeink kevés vagyon és azt is az só és fahordó szekeresek jószágunknak torkából megétetik. 2. kaszálóréteink nincsenek. 3. szántóföldeink nagyobbrésze szikes és vízállásos és egyszóval szántóföldünk kevés. 4. Az Tiszának árjai is tetemes károkat tesznek. 5. Hány és minémü darab szántóföldjei vannak egy egész házhely után a jobbágyoknak és minden hold hány pozsonyi mérőt 12 vészen magában és sarjút lehet-e kaszálni? - Egy egész házhely után vagyon 8 db. föld, kik közül hatban egyenkint hat pozsonyi mérőt vethetünk, a hetedikbe 4 1/2et, a 8-ikba pedig 3-at, mindössze 43 1/2 pozsonyi mérőt bevethető szántóföldje 13 van egy egészhelyes gazdának, sarjú nincs. 6. Hány napi és hány marhával való robotot tett eddig a jobbágy? - Mivel contractus szerint árendába vagyunk semminemű robotát mindeddig nem tettünk. 7. Kilencedet adtak-e a jobbágyok és micsoda termésből? - Az több benefíciumokkal együtt a kilencedadást is árendába bírjuk és eddig kilencedet lakosainkon nem is vettünk, hanem a tizedet megvesszük árpából, búzából, zabból, kölesből, bárányból. Más ezen nemes vármegye helységeiben is úgy tapasztaljuk. Adományt pedig az adónkon kívül sem pénzből, sem naturálékból 14 a kamarának nem adunk. 8. Hány pusztaházhely vagyon ezen városban? - Semmi nincsen. 9. A jobbágyok szabad menetelűek-e vagy örökösök? - Mindnyájan szabad menetelűek vagyunk. 102
