Millenniumi emlékkönyv. Válogatás Jász-Nagykun-Szolnok megye írásos emlékeiből (Szolnok, 2000)

(Mezőtúr, Szolnok, Tiszafüred, Törökszentmiklós), Jőképp pedig a szabad jászkun településeket jellemezték. A céhek a középkorban egy-egy iparág kézműveseinek érdekvédelmi szervezetei voltak. Szabályozták a termelést, az értékesítést, fejlesztették a kézműipari technikát, megvédték tagjaikat az ún. kontárok ellen. Hazánkban a XIII. század végétől tűnnek fel az első iparos céhek, melyeknek működését először az Anjou-uralkodók szabályozták, majd Mária Terézia és I. Ferenc császár adott számukra privilégiumot. A céh vezetője a főcéhmester volt. A mesterré válás előtt az inasoknak a szakma megtanulása után rendszerint három évet vándorlással kellett tölteni, hogy minél jobban megismerjék a mesterséget. Ezután kellett elkészíteniük a vizsgamunkát, a "remeket", s aki ezt hiba nélkül megtette, mesterré vált. Az új mesternek esküt kellett tennie, hogy a céh szabályait, "articulusait" megtartja. 1766. november 1. A Jászfényszaruban 1766-ban tartott Canonica Visitatio rendelete a plébános járandóságáról Galánthay gróf Eszterházy Károly Isten és az apostoli szék kegyelméből egri püspök, Fraknó örökös grófja, Pápa, Ugód és Devecser örökös ura Tekintetes Heves és Külsőszolnok törvényesen egyesített vármegyék örökös főispánja, s 0 cs. és apostoli királyi Felségének valóságos belső titkos tanácsosa stb. stb. Emlékezetül adjuk jelen sorainkkal mindazoknak kiket illet, hogy a f. év augusztus havában a jászsági Fényszaru községben tartott Canonica Visitatio

1 alkalmából, miután előbb a helyi plébános és község között kölcsönös egyezkedés történt, s mindkét rész beleegyezésével a nevezett plébános és utódai részére a következő, az előbb nevezett község illetve plébános által jelen irat keltétől számítva sértetlenül, fenntartandó évi fizetést állapítottunk, határoztunk és rendeltünk. 1. készpénzben a község helybeli plébánosnak évenkint 300, azaz Háromszáz rénesi forintot,

2 fizetendő negyedévenkinti részletekben. 2. Itt termeni szokott gabonából 75, azaz Hetvenöt pozsonyi mérőt. 3. Vajat 20, azaz Húsz itczét, országos mérték szerint. 4. Faggyú helyett 3 rénesi forintot. 5. Marhahúst három mázsát. 6. Az év három ünnepén, karácsonykor, húsvétkor és pünkösdkor adandó ebédekért, egy-egy rénesi forint 30 krajczárba számítva, 4 rénesi forint. 7. A szentmise áldozathoz szükséges miseborért évenkint 6 rénesi forint. 8. Sajt helyett 2 rénesi forint. 9. Szénát 8, azaz Nyolc jól megrakott négyökrös szekérrel, melyeket behordani és a plébános által kijelölendő helyen összerakni a község köteles. 10. 13 bécsi öl fát. 11. Egy sertés, vagy annak helyébe 8 rénesi forintot. 12. Egy mázsa sót. 13. 600 kéve nádat fűtésre. 14. Az őszi vetéshez 12 kilás, tavaszihoz 8 kilás földet, háromszoros szántással, bevetéssel, levágással és összegyűjtéssel. Ezeken kívül három kötél föld, úgy a rét és nádas, mely az évi osztály szerint a plébános birtokát illeti a jövőben is felmarad, ezek körül azonban ő végezteti a szükséges munkákat, s továbbra is fennmarad teheneinek a helység lakosaiéval való legeltetési jog, de úgy hogy köteles a pásztornak béréhez hozzájárulni. 15. A plébános az egyházmegyei szabályoknak megfelelő stólát szed. t.i. a. kereszté léstől 12 krajcárt, anyák avatásából 12 krajcárt, egy-egy hirdetéstől 3 krajcárt, a cselédek és zsellérek esketésétől 1 forintot, gazdák és neves családok fiainak esketésétől 2 forintot, az esketési levélért 30 krajcárt, a zsellérek és cselédek temetéséért 24 krajcárt, a gazdák és középsorsu emberek temetéséért 30 krajcárt, a halállevélért 12 krajcárt, prédikációért 1 forint 30 krajcárt, énekes miséért 1 forintot. 99