Szolnok város utcanevei. Helytörténeti adattár (Szolnok, 1993)

6. Nagyváros: A Német tizedtől nyugatra lévő városrész, melyet északon a jelenlegi Baross utca, délen a Tisza határolt. Fokozatosan terjeszkedett nyugati irányba. A területen a mai Konstantin utca, Meder utca vonalában a mocsaras Büge nevű vízfolyás vezetett. 7. Újjváros: Az ó-szolnoki pályaudvarhoz vezető vasútvonaltól délre, az 1840-es években megnyitott temető körül terült el. Szegényebb lakosság élt itt, elsősorban zsindelykészítő, téglaégető, deszkavágó és szálházi munkások. Erre utalnak a Földház utca és Verem sor múlt századi utcanevek. S. Téglaház, vagy Szent János város: A kincstári téglaégető és a Szent János kápolna körül elterülő városrész, mely a jelenlegi Dohánybeváltótól délre húzódott. Lakói ugyancsak szegény munkások, akik a szálházban és a téglaégetőben dolgoztak. Az 1860-as évektől kezdődő utcanévhasználat a városrészek régi névalakjait fokozatosan kiszorította. A XX. századra a Vár, a Tabán és az Újváros elnevezés kivételével a régi belterületi nevek eltűntek. Szolnok lakosságának növekedésével és a korábban külterületnek számító részek beépítésével új elnevezések jelentek meg a város belterületének térképén, melyek azonban inkább a lakosság szóhasználatában élnek részben még ma is, de utcanévpótló megjelölésként már nem funkcionálnak. Közülük a legfontosabbak: Alcsi: Régi külterületi elnevezés. Az egykori Alcsi-pusztát az 1940-es évektől kezdték beépíteni. A vártól keletre lévő területen ácsok faluja lehetett, mely a török háborúk idején elpusztult. Alcsi-pusztán jóval később, még a XIX. század elején is működtek ácsok, melynek bizonyítéka, hogy a város 1820-ban a váron túli Atsi faragó helyet árendába adta.

13 Az Alcsi-szög az 1850-es évek végén végrehajtott Tisza-kanyarulat átmetszéséig Alcsi-puszta területével összefüggött. Scheftsik-telep: A Tisza folyó, a Szolnok-Debrecen vasútvonal 1966-ban megszüntetett régi szakasza és a Zagyva által határolt városrész, melybe a vár területe nem tartozott bele. Scheftsik István polgármester 1880-ban vette meg a kincstártól ezt a birtokot.

14 Örökösei 1926-ban eladták a területet a városnak.

15 A jelenlegi Városmajor út környékének beépítése csak ezután kezdődött meg. A városrész északi részét az 1960-as évektől Vosztok-lakótelepnek nevezték, de a Tallin körzet elnevezés is ismert. Kertváros: A 4-es főút, a 442-es út és a Holt-Tisza által határolt terület. Az 1970es évekig a lakosság körében az Almásy-kertváros elnevezés is ismert, melynek előtagját jelenleg már nem használják. A városrészt az 1930-as években kezdték beépíteni. Korábban rabkert volt itt, ahol a megyei börtön elítéltjeit dolgoztatták. Az 7