Szolnok város utcanevei. Helytörténeti adattár (Szolnok, 1993)

BEVEZETÉS Az 1970-es, 80-as években a magyar városok egész sora, Cegléd, Debrecen, Esztergom, Szeged, Szentes, Zalaegerszeg stb. utcanévtörténeti kiadványokat jelentettek meg. Jász-Nagykun-Szolnok megyében eddig csupán Kunszentmárton utcaneveinek története került kiadásra. Megyénk területe műemlékekben szegény, ezért a régi utcanevek felelevenítése várostörténeti adatokat tár az utókor elé, melyekből a település hajdani földrajzi viszonyaira, gazdasági, társadalmi életére és kulturális múltjára lehet következtetni. Az egyes utcák és terek nevei nyelvi emlékek, amelyeket lehetőleg meg kell őriznünk. Különösen érvényes ez olyan városokra, mint a fennállása során tizennégyszer elpusztult Szolnok, ahol a régi városrészek és utcák elnevezése műemlékek, régi épületek hiányát pótolja és a településnek jellegzetességet is adhat. A feledésbe merült névalakok a város múltját nyitott könyvként ismertetik és plasztikus képet tárnak a jelenkor olvasói elé. Bővebb magyarázat nélkül is mindenki által érthető információkat tartalmaz a Katonaváros, a Német tized, vagy a Belsőmalom utca, Sóház utca, Cigány tér és a Vízi köz elnevezés. A „Szolnoki utcanevek története" című adattárból bárki megtudhatja a szolnoki utcák és terek hajdani névalakját, névváltoztatásuk időpontját. A mellékelt várostérképeken azonosíthatja a jelenlegi utcákat és olvashatja az utcanévadó személyek legfontosabb életrajzi adatait. Az adattár a rendelkezésre álló könyvészeti és levéltári források alapján készült, de tartalmazza a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Földhivatal és a Szolnoki Polgármesteri Hivatal irat- és térképanyagának adatait is. Az utcanevek nyelvészeti-etimológiai elemzésére nem vállalkozhattunk, csupán a forrásokból egyértelműen megállapítható elnevezések eredetét tártuk fel, pl. Pálinkaház utca, 68-asok utcája, Büge utca stb. Az összeállítás legfontosabb könyvészeti forrásai Botár Imre: Szolnok települési, népesedési és gazdasági viszonyai a XVIII. században (Szolnok, 1941.), valamint Szolnok város települési viszonyai a XIX. században című munkája. Ez utóbbi művét a szolnoki Verseghy Ferenc Gimnázium egykori történelem-latin szakos tudós tanára a II. világháború utolsó időszakában írta és az 1945 után bekövetkezett változások miatt már nem jelentethette meg. A rendkívül értékes kézirat a szolnoki Damjanich Múzeum helytörténeti adattárában mindmáig kiadatlanul hever. Vidor Győző és Vörös István, akik ugyancsak a Verseghy Gimnázium tanárai voltak, munkáikban szintén sok utcanévtörténeti emléket közölnek. Botár művei azonban igényességükkel és tartalmi gazdagságukkal kiemelkedő jelentőségű források Szolnok helytörténeti kutatói számára. Szolnok helyneveinek kialakulásával és történetével Vincze László budapesti kutató is részletesen foglalkozott. Szolnok belterületi neveiről írt nyelvészeti jellegű tanulmánya 1986-ban a Szolnok Megyei Levéltár I. számú évkönyvében jelent meg. 4