Szolnok város utcanevei. Helytörténeti adattár (Szolnok, 1993)

EÖTVÖS TÉR: A Kossuth tér után Szolnok második legnevezetesebb tere. A Baross utca és a Levente utca határolj a. Utcaszerű északi nyúlványa a Thököly útig vezet. 1805-től az I. világháború végéig itt tartották az állatvásárokat, ezért a múlt században Vásártérnek, vagy Vásár Állásnak nevezték. 1863-ban és 1874-ben a tér keleti részét Szélső sor elnevezéssel jelölték, mivel a város lakott területe eddig terjedt. A téren 1877-ben még látható volt az egykori görög kápolna maradványa, ahol az ortodox vallású görög, román és szláv állatkereskedők imádkoztak. A téren állt az „Oroszlánhoz" nevű vendégfogadó is.

21 A beépítetetlen területet 1885-től katonai gyakorlótérnek használták, amikor nem volt éppen vásár.

22 A teret az 1890-es években Disznó Piacnak is nevezték az állatvásárok miatt. Végül 1894-ben lett Eötvös tér a neve. A terület déli részén lévő artézi kutat 1894-ben fúrták.

23 A víztornyot 1910-ben, a Szociális Otthon épületét pedig 1925-ben emelték, de a Gépipari Technikum tanműhelyének helyén már a XIX. század második felében is működött egy szegényház.

24 A szegényházi templomot 1933-ban építették. A Vásártér területe a későbbi Eötvös térnél jóval nagyobb volt, nyugati irányba a vasútállomás felé, északra pedig a jelenlegi Thököly útig terjedt ki. A századfordulón, majd az 1920-as években a területet a mai Eötvös tér kivételével házhelyeknek osztották ki. Az Eötvös tér hivatalos névalakot a szolnoki köznyelv sohasem használta. A Vásártér elnevezés már a II. világháború előtt kiveszett a szolnokiak szóhasználatából, de ezután a „Gólya" névalak jött használatba, mely a Baross utca A Baross utca nyugati része és az Eötvös tér 1910 körül 40