Szolnok város utcanevei. Helytörténeti adattár (Szolnok, 1993)

YBL MIKLÓS (SZÉKESFEHÉRVÁR, 1814. — BUDAPEST, 1891.) A magyar építészet kiemelkedő alakja. A bécsi polytechnikumban, a müncheni akadémián, majd Itáliában végzett építészeti tanulmányokat. Az 1840-es évektől Magyarországon számos főúri kastély, a kaplonyi, fóti és a pesti lovarda építése fűződik nevéhez, melyek a romantikus mór stílus képviselői. 1860-tól a neoreneszánsz stílus jellemezte munkáit. A Budai Takarékpénztár épülete és a Bródy Sándor utcai régi Országház, a Közgazdaságtudományi Egyetem tömbje, a királyi palota trónterme és a budapesti Bazilika belső kiképzése is Ybl Miklós nevéhez fűződik. Fő műve, az Operaház, 1879-84 között készült el, melyet a korabeli európai építészet kiemelkedő alkotásaként tartanak számon. ZALKA MÁTÉ (MATOLCS, 1896. — HUESCA, SPANYOLORSZÁG, 1937.) író, a nemzetközi munkásmozgalom jelentős alakja, tábornok. Középiskoláit Szatmárnémetiben végezte, majd az I. világháború idején orosz hadifogságba került. 1920-ban belépett a szovjet-orosz Vörös Hadseregbe és az Oroszországi Kommunista Pártba. A polgárháború után a belügyi, később pedig a külügyi apparátusban dolgozott. Elbeszélései és regényei, melynek témája az I. világháború és a polgárháború, 1924-től jelentek meg Moszkvában. 1936-tól Spanyolországban részt vett a nemzetközi brigádok szervezésében, majd a XI. brigád parancsnokaként Madrid védelmében. 1937 nyarán a Huesca környéki harcokban esett el. ZOMBORI LAJOS (SZEGED, 1867. — SZOLNOK, 1933.) Építész és festő. A szolnoki Tisza-part parkjának tervezője. Pályáját építési rajzolóként kezdte. 11 évig dolgozott Lechner Ödön irodájában. Tervei szerint épült a szegedi Ügyvédi Kamara épülete. Az 1890-es években az építészi hivatást felhagyta és jelentkezett Benczúr Gyula mesteriskolájába. 1898-tól 1902-ig Münchenben képezte tovább magát. 1917-ben az Ernst Múzeumban, 1922-ben a bécsi Belvedere-ben, 1930-ban a Műcsarnokban rendezett naturalisztikus, továbbá plein air zsáner- és tájképekből gyűjteményes kiállítást. A Szolnoki Művésztelepnek haláláig tagja volt. L925-26-ban a szolnoki Tisza-part parkjait és sétányait az ő tervei szerint alakították ki. ZRÍNYI MIKLÓS (OZALY, 1620. — CSÁKTORNYA, 1664.) Költő, hadvezér és politikus. Grazban, Bécsben és Nagyszombatban tanult, majd Itáliában megismerkedett az olasz irodalommal. Hazatérése után a török elleni harcok kiemelkedő hadvezére lett. 1647-ben horvát bánná választották. 1661-ben felépítette Új-Zerinvárat és visszaverte a török támadásokat. 1663-64-ben folytatott hadjáratában elfoglalta a töröktől Szigetvárat és Pécset, majd felgyújtotta az eszéki hidat. A XVIII. századi magyar irodalom legjelentősebb alakja, a központosított magyar királyság megteremtésének híve volt. Politikai elképzelései, melyek szerint a török kiűzését a magyarságnak kell kezdeményezni, az 1645-46ban írt „Szigeti Veszedelem" című eposzában fogalmazódnak meg. Életének vadászbaleset vetett végett, de feltételezések szerint politikai gyilkosságnak esett áldozatául. 176