Szolnok város utcanevei. Helytörténeti adattár (Szolnok, 1993)

mivel a város növekedésével és beépítésével új utcákat nyitnak, melyek elnevezéséről célszerű a politikai és történeti szempontok egyeztetésével dönteni. Az új utcák kialakításakor szükséges lenne minél több helyi, vagy életük során a várossal kapcsolatba került személyiségről utcákat elnevezni. Továbbra is fel lehetne használni a már feledésbe merült régi, jellegzetes szolnoki utcaneveket, pl.: Cédulaház, Csordajáró, Szárazmalom, Vámház, stb. elnevezéseket, melyek városunk nyelvi emlékeit jelenthetnék. Önálló tanulmányok tárgyát képezhetné Szolnok népesedésének, a lakosság társadalmi rétegződésének, az utcák kövezésének, csatornázásának és közvilágításának története, amelyek közvetve összefüggenek az utcanevek történetével. Mindezek közül az alábbiakban csupán néhány, a város fejlődését jól tükröző adatot említünk meg. Szolnok lakossága az elmúlt két évszázadban. 1786 6271 fő 1828 10979 fő 1869 15847 fő 1900 25042 fő 1920 33060 fő 1941 42756 fő 1949 37520 fő 1960 46275 fő 1970 61559 fő 1980 76650 fő óhaza inak és lakásainak száma

35 1786 858 ház 1815 1221 ház 1828 1311 ház 1863 2093 ház 1882 2927 ház 1900 3873 ház, ebből 3310 vályogból, vagy sárból épült 1949-ben 10.212 lakás, 1960-ban 13.662 lakás, 1970-ben 19.092 lakás, 1980-ban 24.163 lakás volt a város területén.

36 Mint már említettük, az első kövezett utat a kincstár építette 1851-ben, mely a Tisza-hídtól a jelenlegi Kossuth Lajos utca, Szapáry utca, Templom út és a Mártírok útja vonalán az Indóházig, a későbbi ó-szolnoki teherpályaudvar épületéig vezetett.

37 Az 1870-es években kockakővel burkolták a Fő utcát a Nerfeld-háztól a Gólya

37 kocsmáig, innen pedig a vasútállomásig makadám rendszerű utat építettek.

38 Az 1880-as években a belváros mellékutcáit, a Magyar, Német (Táncsics M.), Sóház, Fehérlő (Tisza Antal) és a Mária utcát kövezték ki.

39

1892-ben a mai Dózsa György, 16