Szolnok város utcanevei. Helytörténeti adattár (Szolnok, 1993)

lasztotta, de néhány hónap múlva a keleti fronton repülőbaleset áldozata lett. Németellenes megnyilvánulásai találgatásokra adtak alkalmat, melyek szerint politikai merényletet követtek el ellene. 1944-ben a szolnoki Kossuth téren felállították Vastagh György szobrászművész Horthy Istvánt ábrázoló szobrát, melyet azonban a német megszállás miatt nem avathattak fel. A szobrot 1945-ben ledöntötték.

18 HORTHY MIKLÓS (KENDERES, 1868. — ESTORIL, PORTUGÁLIA, 1957.) 1920 és 1944 között Magyarország kormányzója. Tengerésztiszt az OsztrákMagyar Monarchia hadiflottájában, majd 1904-től 1914-ig Ferenc József szárnysegédje. Az I. világháború idején ellentengernagy, a flotta utolsó parancsnoka. Nevéhez fűződik az otran tói tengeri győzelem az antant blokádjának széttörésével. 1919-ben a szegedi ellenforradalmi kormány hadügyminisztere, 1920. március 1től Magyarország kormányzója. 1921-ben a különítményeket felszámolta, és parlamentális úton biztosította Magyarország gazdasági és társadalmi konszolidációját. Az 1930-as évek végétől Németország politikai nyomásának nem tudott ellenállni, bár az ország háborús részvételét és a zsidók elhurcolását igyekezett korlátozni. 1944. október 15-i sikertelen kiugrási kísérlete után a németek, majd a szövetségesek fogságába került. Élete utolsó éveit Portugáliában, emigrációban töltötte. HORTHY SZABOLCS (KENDERES, 1873- — NOWO-RADOMSK, GALÍCIA, 1914.) 1910 és 1914 között Jász-Nagykun-Szolnok vármegye főispánja, Horthy Miklós kormányzó testvére. Berlinben, majd Kolozsvárott folytatott egyetemi tanulmányai után államtudományi doktorátust szerzett. 1901 és 1904 között szolgabíró, majd 1910-től főispán. A megye gazdasági és kulturális fejlesztése terén jelentős sikereket ért el. Nevével kapcsolatos a Szolnoki Cukorgyár létesítése, és a szolnoki közúti Tisza-híd felépítése. Tisza István Nemzeti Munkapártjának híve volt a liberális nézeteket valló főispán. Az I. világháború kitörésekor önkéntes katonai szolgálatra vonult be, és mint huszárfőhadnagy a keleti harctéren elesett.

19 HUBAY FERENC (HUBÓ, GÖMÖR MEGYE, 1817. — SZOLNOK, 1890.) Jogász, polgármester. Miskolcon és Sárospatakon végezte jogi és teológiai tanulmányait. 1847-ben ügyvédi oklevelet szerzett. Részt vett a szabadságharc tavaszi hadjáratában. 1854-ben szolnoki járásbíróvá, majd 1859-ben közjegyzővé nevezték ki. Az 1870-es évek elején a szolnoki törvényszék bírája. 1874 és 1876, majd 1885 és 1890 között a város polgármestere. A szolnoki református egyházközség egyik megalapítója és presbitere volt.

20 HUNOR A magyarok eredetéről szóló krónikák szerint a bibliai Nimróddal azonosított Ménrót óriás fia. Testvérével, Magorral a csodaszarvas regényének hőse, akitől a hun, Magortól pedig a magyar nép származott. 144