Szolnok város utcanevei. Helytörténeti adattár (Szolnok, 1993)

József híve lett, akinek reformjaitól Magyarország előrehaladását remélte. 179091-ben részt vett a nemesi-nemzeti mozgalomban, melyben azonban hamarosan csalódott. Ezután nézetei egyre radikálisabbá váltak. Bírálta a magyar feudális alkotmányt, követelte a nemesség megadóztatását, és az egyházi javak szekularizációját. 1794-ben Martinovics a jakobinus mozgalom Szabadság-Egyenlőség Társaság egyik igazgatójának nevezte ki. Ezért az összeesküvés leleplezése után társaival együtt a Vérmezőn kivégezték. HANZÉLY PÁL (ROZSNYÓ, 1905. — SZOLNOK, 1927.) Honvédfőhadnagy. A jelenlegi József Attila úti laktanyában teljesített szolgálatot. 1927. január 8-án élete feláldozásával mentette meg két embertársát, akik alatt a laktanya mögötti tó jege korcsolyázás közben beszakadt. A fiatal tiszt a jeges vízből félórás emberfeletti küzdelem során emelte ki a bajbajutottakat. Ő azonban megfulladt, mielőtt kimentették volna.

15 A róla elnevezett utca nevét az 1970-es évek elején Sándor Pál utca névalakra változtatták, de a laktanya kerítésében elhelyezett emléktáblája megmaradt. HARSÁNYI GYULA (SZOLNOK, 1864. — SZOLNOK, 1934.) 1911-től 1918-ig Szolnok polgármestere. Polgármestersége jórészt az I. világháború idejére esik. Keménykezű városi vezetőnek ismerték, aki a szociális kérdések és a háború miatt nélkülöző szegények iránt rideg közönyt tanúsított. A Tanácsköztársaság idején több alkalommal túszul tartották fogva. Nyugdíjba vonulása után a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Törvényhatósági Bizottságban a városi képviselő-testületben és a szolnoki római katolikus egyházközség tanácsában vezető szerepe volt. A kormánypártban, a Keresztény Nemzeti Egység Pártjában az 1920as években alelnöki tisztséget töltött be. Ügyésze volt a Heves-Szolnok-Jászvidéki Ármentesítő Társulatnak és fel ügyelőbizottsági tagja a szolnoki Tiszavidéki Hitelintézetnek.

16 HÁMÁN KATÓ (KOMPOLT, 1884. — BUDAPEST, 1936.) Segédmunkás, majd MÁV alkalmazott. 1918-ban a Vasutas Szövetségben kezdte meg munkásmozgalmi tevékenységét. A KMP-be már a párt megalakulásakor belépett. Az 1920-as években a szakszervezeti mozgalomban vett részt, majd a KMP és az MSZMP központi vezetőségének tagja, továbbá a Vörös Segély vezetője lett. 1925-ben a Rákosi-per egyik vádlottja volt. Többszöri letartóztatása után a börtönben szerzett betegségében halt meg. HELTAI JENŐ (BUDAPEST, 1871. — BUDAPEST, 1957.) Költő, elbeszélő, drámaíró. A nagyvárosi élet megszólaltatója századvégi irodalmunkban. A könnyű műfajok meghonosítója a sajtóban és a színpadon. Regényeiben többnyire a bohém világról ír szentimentális hangnemben. Vígjátékai társadalomkritikát is tartalmaznak. Műfordításaiért francia becsületrenddel tüntették ki. HÉT VEZÉR (HÉT MAGYAR, HETUMOGER) A magyar törzsszövetséget alkotó hét törzs vezérei. A XI. sz-i Gesta Hungarorum szerint: Árpád, Szabolcs, Gyula, Kund, Léi, Vérbulcsú és Ürs. Anonymus szerint 142