Szolnok város utcanevei. Helytörténeti adattár (Szolnok, 1993)

DUCLOS JACQUOS (1896 — 1975.) Kommunista, a francia munkásmozgalom jelentős alakja. Eredeti foglalkozása cukrász. 1926-tól a Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja, 1931től apárt titkára. 1936-38 között a francia képviselőház alelnöke, a népfront egyik vezéralakja. 1944-ben a párizsi felkelés megszervezésében volt fontos szerepe. 1950-től 1953-ig a Francia Kommunista Párt főtitkára. Az 1950-es években rövid időre letartóztatták. Ez idő tájt a sztálinizmus legjelentősebb hívének számított Nyugat-Európában. 1959-ben a szenátus kommunista csoportjának vezetője, az 1969. évi franciaországi elnökválasztáson a kommunista párt jelöltje. DR. DURST JÁNOS (JÁSZKISÉR, 1899. — SZOLNOK, 1942.) Orvos, a szolnoki szegények önzetlen gyógyítója és pártfogója. Elemi iskoláit szülőfalujában, a középiskolát Fehértemplomon, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte, ahol 1926-ban orvosi képesítést szerzett. 1928-tól Szolnokon, a megyei kórházban dolgozott. 1930-tól OTI kerületi orvos a szolnoki gyámegyedben. A szegény betegeket ingyen gyógyította. Tragikusan korai halála után Csömöz Gáspár, az újvárosi templom plébánosa több ezer aláírást gyűjtött annak érdekében, hogy Durst Jánosról utcát nevezzenek el. A kérést 1943-ban a városi önkormányzat elutasította, 1947-ben azonban sikerült utcanévben megörökíteni a szegények orvosának emlékét.

8 ECSEKI ISTVÁN (SZOLNOK, 1894. — ABONY, 1920.) Villanyszerelő, a KMP szolnoki szervezetének egyik alapító tagja. Jelentős szerepe volt a Tanácsköztársaság kikiáltása után a szolnoki kommunista és szociáldemokrata pártszervezetek egyesítésében. A megyei pénzintézetekhez politikai biztosnak rendelték ki. 1919 áprilisában a megyei és a városi tanács tagjává választották. 1919. június 11-én a jászberényi ellenforradalmi szervezkedést a szolnoki MÁV műhely felfegyverzett munkásaival törte le. Július 13-án pedig részese volt a tragikus jászberényi eseményeknek, amikor a MÁV-műhely önkéntesei tévedésből polgári lakosokat lőttek agyon. 1920. április 28-án a fehér különítményesek társaival együtt az abonyi Vigyázó-kastélyban meggyilkolták.

9 ELEK DÁVID (SZOLNOK, 1853. — SZOLNOK, 1897.) 1883 és 1885 között Szolnok polgármestere. Mint polgármesternek fontos része volt a királyi törvényszék Szolnokra helyezésében. Rendezte a város adósságait és új városházát is építtetett.

10 DR. ELEK ISTVÁN (SZOLNOK, 1883. —SZOLNOK, 1958.) Szolnok tisztiorvosa, kiemelkedő közéleti személyisége. A középiskolát szülővárosában végezte, majd 1906-ban a budapesti egyetemen orvosi diplomát szerzett. Orvosi működését Budapesten kezdte, de 1909-ben visszaköltözött Szolnokra és magánrendelőt nyitott. Ugyanebben az évben városi tisztiorvosnak választották meg. 1919-ben Szolnok román ostroma idején, majd 1944 őszén ágyú- és aknatűzben, életét nem féltve mentette a sebesülteket. Kiemelkedően értékes szakmai munkája mellett, melyet az egészségvédelem és a járványügy terén fejtett ki, jelentős közéleti tevékenységet folytatott. Hosszabb ideig a Szolnoki Művészeti 135