Szolnok város utcanevei. Helytörténeti adattár (Szolnok, 1993)

Itt jegyezzük meg, hogy a városi képviselő-testület már jóval korábban, még 1878 -ban elhatározta, hogy Verseghy Ferencről, Szolnok jakobinus költőjéről utcát neveznek el,

30 de erre csak 1894-ben a tömeges utcanévváltoztatások idején került sor. Akkor született az Arany János, a Jókai, a Petőfi, Vörösmarty, Kisfaludy és Madách utcanév is. 1894-ben történelmi neveket is kaptak a város utcái (Hunyadi, Torony, Damjanich, Batthyány, Deák Ferenc). 1906-ban, Rákóczi és társai hamvainak hazahozatala alkalmából, a Bárány u. a Rákóczi nevet kapta, a Cédulaház utcából Bercsényi utca lett és Thököly utcára változott a Rékasi út neve. A politikai névadás az addigi elnevezések, a város jellegzetességeit kifejező utcanevek elsorvadását felgyorsította, mivel a változtatások elsősorban a belterület régi utcaneveit érintették. Bár az 1890-es évekből és a századforduló idejéről több várostérkép fennmaradt, ezek a kisebb utcákat és közöket nem tüntetik fel. így az 1894-ben még meglévő hagyományos utcanevek közül sokat nem lehet azonosítani. A századforduló után az utcák, közök és zugok elzárása, megnyitása és beépítése szakadatlanul folyt tovább. Noha az utcahálózatot egységesen nem szabályozták, a sok kiigazítás a megyeszékhely térképét jelentősen átrajzolta. A Tisza-parti sóházakat és a vár területén lévő sótiszti lakásokat az 1870-es évektől fokozatosan lebontották. 1894-ben református templom, 1899-ben zsinagóga épült a Tiszaparton, az 1900-as évek elején művészkolónia létesült a várban és megkezdődött a jelenlegi Ady Endre úttól északra lévő szérűskertek teljes beépítése is. Tömeges utcanévváltoztatásra több, mint három évtized múlva 1926-ban került sor. Ezúttal még fokozottabban, mint az 1890-es években, ismét a politikai névalakok kerültek túlsúlyba. A Laktanya körút nevét Horthy Miklós útra változtatták. A város és a megye kiemelkedő tisztviselői, országgyűlési képviselői és más neves közéleti személyiségei is utcanevet kaptak, pl.: Hubay Ferenc, Kludik Gyula és Scheftsik István polgármester, Sipos Orbán alispán, Lippich Gusztáv főispán, Bécsi János tiszti főorvos, Horánszky Nándor országgyűlési képviselő. Akkor keletkeztek a Trianoni békeszerződés traumáját tükröző elnevezések: Csallóköz, Dráva, Száva, Kassai, Kolozsvári utca, a Pozsonyi és a Fiumei út. Ezekkel a névváltoztatásokkal a Bástya, Halász, Kápolna, Mária és Magyar utcák kivételével valamennyi hagyományos névalak eltűnt a város térképéről. A hangulatos és helytörténeti jelentőségű elnevezések a lakosság emlékezetéből is kivesztek. 1926-ban bekövetkezett ugyancsak jelentős változás a házak utcánkénti számozásának előírása. Addig ugyanis a házak folyamatos, a Vár területén kezdődő és a város lakott területének nyugati határáig növekvő számozást kaptak. A többezres nagyságrendű házszámok pedig a postai címzést zavarossá tették és a modern közigazgatás igényének sem feleltek meg. 1926-ban a városi képviselő-testület azt is elrendelte, hogy a háztulajdonosok az utcák elnevezését és a házszámokat ingatlanaikon kötelesek feltüntetni.

31 Az utcaneveket az utcák elején és végén már 1881 -tői kiírták, de a házakon a címjelző felirat 1926-ig nem volt kötelező. Az 1880-as évektől a nagyobb utcákat vas-, a mellékut11