Szolnok város utcanevei. Helytörténeti adattár (Szolnok, 1993)

kisiparosok, kiskereskedők laktak itt, akik a város közvéleményét jelentették és a híreket élőszóval gyorsan terjesztették.

22 Csiszlikó: A temetőtől délre a megyei kórház irányába elhúzódó városrész jelenleg is ismert neve. A szájhagyomány szerint 1855-ben, amikor Albrecht főherceg seregeivel a Habsburg Birodalom keleti határairól visszatért, a Csiszlikó magasabb részein a kincstári földekből kardjával kihasított egy darabot, hogy ott a hajléktalan szegények építkezhessenek.

23 A Csiszlikó szláv szó, nem tisztázott eredetű elnevezés. A felsorolt belterületi helyneveken kívül számos más elnevezést is használ Szolnok lakossága. Pl.: Cukorgyári lakótelep, Széchenyi városrész, TVM lakótelep stb. Eredetük és keletkezésük azonban közismert, ezért nem szükséges magyarázatukra kitérni. Néhány régi és jelenlegi névalak, pl.: Ácsorgó, Móricz-liget, ill. Tisza-liget az utcanévtárban szerepel. Jelentésüket és keletkezésük körülményeit ott ismertetjük. Az utcanévadás története, Szolnok Mint már említettük, Szolnok első utcanévjegyzéke 1863-ból maradt fenn, melyet Botár Imre Szolnok települési viszonyai a XIX. században című kézirata közöl. Bár a jegyzék tudatos és nem spontán kialakult elnevezéseket sorol fel, mivel a kincstárral kötött 1859. évi egyezség után az utcáknak a város tanácsa adott nevet, ezek a névalakok mégis a helyi lakosság korabeli szóhasználatán alapultak, melyek az utcák jellegzetességeit jól tükrözték. Az itt lévő épületekkel és az utcában lakó családok nevével, iparosok szakmájával stb. kapcsolatosak. Szolnoki céhekre és iparosműhelyekre utaló elnevezések pl.: Kovács köz, Félcsizma sor, Halász utca. Nevezetes épületekről, búcsújáró helyekről és más vallási emlékekről tanúskodó utcanevek: Sóház utca, Fehérlő utca (híres vendégfogadó volt), Nagy Kereszt utca, Mária utca. A város hajdani gazdasági életét, kereskedelmét, földrajzi viszonyait és a lakosság etnikai megoszlását kifejező elnevezések: Belsőmalom utca, Búzapiac tér, Cédulaház utca, Csordajáró utca, Büge utca, Vízi köz, Magyar utca, Német utca, Cigány tér stb. 1863-ban még egyetlen olyan utca sincs Szolnokon, melyet neves személyiségről, politikusról, íróról vagy művészről neveztek volna el. Az ún. politikai névadás a magyar városokban többnyire csak az 1890-es években, a milleniumi ünnepségekre készülődés időszakában kezdődött meg. Fontos utcanévtörténeti forrás a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár N. 214. jelzetű, 1874. évi várostérképe, mely egy korábbi, valószínűleg az 1860-as évek végén készült térkép pauszmásolata. 9