Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

658 TISZATENYŐ A népdalok közül főleg az új stílusú dallamokat énekelték. Hitvilágában a hiedelemtörténetek, a boszorkányhit, valamint az igaztörténetek a legjellemzőbbek. Új stílusú balladái mellett jelentős volt a históriás és a vásári énekek ismerete is. Neves állatgyógyító pásztor volt a településen Jenéi Mihály.

20 4. A mai Tiszatenyő település XX. századi telepítés eredménye, s nem azonos a középkor folyamán létezett Tenyő nevű kolostorral és településsel, melyek feltehetően a mai Szajol határának délkeleti felében feküdtek. A régi Tenyő valószínűleg már a XI-XII. századtól lakott település volt. A XV. század elejére itt is jelentős méreteket öltött a magyar és a kun lakosság keveredése, s a század közepéig jelentős délszláv beköltözés is történt. A főleg rác és vlach népelemek a Dél-Duna melléki Kéve vármegyéből érkeztek a vidékre, s szállták meg Tény őt, valamint a környező településeket. A kezdetben a lakosság felét-harmadát alkotó jövevények a XVI. század közepéig fokozatosan asszimilálódtak.

21 Noha a török időkben átmenetileg több alkalommal is elhagyhatták lakosai, végleges elnéptelenedése valószínűleg csak a Rákóczi-szabadságharc idején következett be. 1703-ban még 10 család lakta, de jó két évtized múlva teljesen néptelenül találták Törökszentmiklós első telepesei, kik talán nem is tudtak róla, hogy egykor lakott hely volt.

22 Ettől kezdve az eredeti községhatárnál feltehetően jóval nagyobb kiterjedésű tenyői puszta része lett, mely Törökszentmiklóshoz tartozott. E sokáig néptelen terület újranépesülése igen lassan indult meg. Az 1766. évi canonica visitatió még csak 47 katolikus lakosát említi.

23 A puszta lakossága csak a múlt század második felétől növekedett meg jelentősebben. A népesség alakulásáról tájékoztatnak a következő adatsorok:

24 Év: 1552 1560 1571 1635 1647 8 porta 14 porta 34 adófizető 3 3/4 porta 3 porta 1675 1686 1703 1766 1 porta 1 porta 10 család 47 lakos Ev: 1828 1851 1869 1880 1890 78 136 769 730 786 1900 1910 1920 1930 1941 1196 1055 876 950 2154 1949 1960 2049 1879 Külterületi népessége 1960-ban 414 fő volt.

25 A mai Tiszatenyő község magva az első világháborút követően szervezett telepítés eredménye, s mai határa is csak kisebb részét teszi ki az egykori nagy tenyői pusztának. Ezért népességváltozási tendenciákat az önállósulást megelőző időszakra igen nehéz megállapítani. Bizonyos viszont, hogy az önállósulás óta fokozatosan csökken a lakosság száma, s egyre jelentősebb az elvándorlás a közeli Törökszentmiklósra. 5. Az 1075. évi garamszentbenedeki adománylevél szerint I. Géza a Szolnoktól délkeletre található „Pél földet" a bencés apátságnak adományozta.

26 Az oklevél szövegéből sajnos nem lehet megtudni, hogy a mai település határa hozzátartozott-e az