Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)
60 NAGYRÉV agyagszobrocskának is, és ugyanitt VIII-X. századi cseréptöredékek is felszínre kerültek. Az Árpád-kort a Hild Viktor által a Nagy Demeter-féle sírkertből megszerzett aranygyűrű képviseli. 33 Egykori kertes, ma halmaztelepülés, a kertesség nyomaival. Tornác nélküli lakóházai többnyire felfalazott végűek, illetve a deszkavégű épületek is alig díszítettek. Vékony gazdaréteg, nagy zsellér- és cselédréteg jellemezte társadalmát. Az önellátó paraszti gazdálkodás rendszerébe szervesen épült bele a gyűjtögetés, a halászat, a részesaratás, a vessző- és gyékényfonás, a szövés-fonás. A módosabb nők fekete selyem főkötőt, fekete hímzésű kisbundát, a cselédek és zsellérek kék férfiinget és gatyát, fekete szűrt viseltek a múlt század végén is. Jelentősebb szokásaik a disznótori, lakodalmi alakoskodás, kocsmai és citerás bálok, valamint az aratóünnep voltak. Hitvilágukat a táltos- és lélekhit, babonás történetek gyakori előkerülése jellemezték. 34 4. A falu a XVI. század közepétől a XVII. század elejéig Pest megyéhez, ezután Külső-Szolnokhoz tartozott. A csongrádi török náhie 1571. évi adólajstroma itt 22 családot, templomot, Sáp faluban 12 családot jelez. 35 Lakói ebben az évben magyar nevűek, bár több közöttük a helynévből képzett vezetéknévvel rendelkező (Túri, Simony, Toldi), s ez idegen származási helyre is utalhat. 36 Sáp a XVII. század elejétől néptelen pusztává lett, de Nagyrév, ahol 1609-től református eklézsia volt, a XVII. század végéig tartós elnéptelenedés nélkül vészelte át a török hódoltság időszakát. Az 1635., 1647., 1675. és 1685. évi portaösszeírások egy másfél portát kitevő népességet - 8-10 háztartást - említenek benne, de ekkor már Külső-Szolnok megyéhez tartozónak mondják. 37 A török kiverésével kapcsolatos hadvonulások során azonban elpusztult a falu, s 1687 és 1703 között néptelen puszta volt. 38 Soós Imre szerint 1704-ben megkísérlik újratelepítését, de a rác betörés miatt ez nem sikerül. 39 Ezzel szemben mind az 1697-es futásról, mind az 1705-ös rác betörésről a későbbi egyházi feljegyzések úgy emlékeznek meg, hogy ugyanazok a lakók tértek vissza: „azután ismét hazajővén lakossai felépítették az elpusztult lakóhelyüket...", „... a mikor osztán elszélledett lakossai ismét visszavánszorogván... " 4{l . Az egyház tulajdonában fennmaradt 1665 és 1668 évről származó iratok továbbőrzése is ezt erősíti. 41 A befogadó települések egyike a közeli Tiszakürt, illetve Nagykőrös volt. 42 Az 1715. évi országos összeírásban nem szerepel, mert 1717 és 1719 között telepedett be. 1720-ban már 15 jobbágyháztartást írnak itt össze. 43 1744 körül kétségtelen a lakosság ugrásszerű növekedése, s ez jelentős betelepülő réteg érkezését jelöli. 44 A lakosság ígv alakult: 45 a) Ev 1559/60 1568 1571 1635 1647 1675 15 porta 4 porta 22 család 1 porta 1 porta VA porta 1683 1720 1726 1736 1746 1770 'A porta 15 háztartás 21 háztartás 9 háztartás 28 háztartás 68 háztartás Év 1786 1816 1825 1835 1855 1869 651 559 698 736 830 1291 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1438 1548 1537 1537 1568 1646
