Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

234 SZOLNOK lebbről a város határának északnyugati része kis területen alföldi mészlepedékes csernozjom. A határ legnagyobb részét a Tisza jobb partján lévő réti csernozjom foglalja el. Északi részén kis foltban Besenyszög irányában réti talaj, nagyobb részt pedig sztyeppesedé réti szolonyec található. A Tisza bal parti részén a réti öntéstalaj uralkodik, de délen Szandaszőlős jó része homokos talaj, illetve réti csernozjom.

6 Lakóinak száma 1960-ban 45 649, ebből külterületen él 2698 fő, népsűrűsége 77,7, határterületének nagysága 30743 kh, lakóházainak száma 8704,

8 lakásainak száma 13572.

9 2. 1075: Zounuk, Zonuk,

10 1166: Saunic, 1193: Zaunuk, 1194: Zaunuch, 1213: Zawnuch, 1213-1215-1217-1229: Zounuch, 1211-1214: Zonuk,

11 1325: Zonuk, 12 1380: Zolnok,

13

1412: Zolnok,

14

1422: Zolnok,

15

1429: Zolnoc,

16

1528: Zolnok,

17

1561: Zolnok,

18 1617: Zolnock,

19 1628: Zolnok,

20 1660: Zolnok,2i 1724: Szolnok,

22 1772: Szolnok,

23

1787: Szolnok,

24

1799: Szolnok,

25

1828: Szolnok.

26 A város neve puszta személynévből keletkezett földrajzi név, s mint ilyen, egyben bizonyítja e névtípus kora Árpád-kori datálhatóságát. Az 1046-ban Gellért püspökkel együtt meggyilkolt Szolnok ispán neve adhatta a város nevét.

27 Mai köznyelvi alakja a környékbelieknél és a törzsökös szolnokiaknál „Szónak, Szónok", azaz „1" hangzó nélkül, hosszú magánhangzóval. A „Ha szónaki, ne szólj neki" mondás is a régi alakot őrzi. A Szolnok személynév eredete bizonytalan. Szláv eredeztetése elfogadhatatlan. Valószínű, hogy a magyar szó főnév származéka, s jelentése 'szószóló, követ' lehetett.

28 3. A Tisza medréből előkerült, azonosíthatatlan lelőhelyű ősállatcsontokon kívül az ember korai megtelepülését a szintén bizonytalan lelőhelyű mammutagyarból kialakított, szépen megmunkált csontpohár és a jávorszarvas agancsból készített másik csontpohár bizonyítja. Mindkét lelet országos viszonylatban is egyedülálló. A neolitikumtól kezdve már bőségesen fordulnak elő leletek a város területén és határában, melyek részben szórványleletként, részben pedig leletmentő vagy tervásatások eredményeként kerültek be a Damjanich Múzeum gyűjteményébe. A Szolnok-Vár-Tiszapart nevű lelőhelyről edénytöredékek, Szolnok-Feketevárosból neolit hálónehezék, őrlőkődarabok, kőbalták és egy szobortöredék került elő, a szolnoki határban pedig ugyancsak neolit lelőhelyekről származnak a Szolnok-Kénsavgyár, Szolnok-SzandaRepülőtér megjelöléssel gyűjtött emlékek. A ma Tószeghez tartozó „Telek" nevű határrészen is több éven át gyűjtöttek a régészek neolit anyagot, s a Szajol alatti részen, a Tinóka ér partján jelentős neolit telepről tudunk.