Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)
840 VEZSENY tehenet, 34 borjút, 686 sertést, 15 kecskét, 265 lovat és 12 ökröt írtak össze. Az állomány ez év decemberére 46 tehénre, 5 borjúra és 63 sertésre csökkent. 78 1945 januárjában a községben is megalakult a kommunista párt helyi szervezete a Hangya szövetkezet, a mai földműves-szövetkezeti kisvendéglő helyiségében. Hajdú János lett a titkár, a tagok: Lukács Sándor, Csokonai Nagy János, Magyar József, id. Fábián Lajos, Márkus Menyhért és Hajdú Lajos voltak. Legfontosabb feladatuknak a földosztást tekintették, s létrehozták a földosztó bizottságot, ahol a kommunistákat Zöldág Sándor képviselte. A bizottság többi tagjai Gyémánt Gyula, Sipos Károly, Törőcsik István, Csajbók József és Vidra Mihály intézték a továbbiakban a két nagybirtok, a Léderer- és a Beretvás-féle földek arányos elosztását. A kommunisták kezdeményezték a közbiztonság védelmére szolgáló új rendőrség megszervezését is. 1945 januárjában az egykori vöröskatona, Csontos Mihály lett a rendőrparancsnok. 79 Az 1945. március 12-én az elöljáróság jelenti, hogy Vezsenyen ekkorra már megalakult a Földmunkás Szabad Szakszervezet. Elnöke Zöldág Sándor volt. Az alispánnak küldött egyik 1945. március 24-i jelentés szerint az 1945. február 28-án megalakult nemzeti bizottság elnöke a kommunista párti Hajdú János. Az MKP-t rajta kívül Lukács Sándor és Sági József képviselte a bizottságban, az FKgP-t Czanik Miklós és Tóth János, a földmunkás szakszervezetet Zöldág Sándor és Sípos József. A jelentésből kiderül az is, hogy a polgári demokraták csupán néhány nappal korábban szerveződtek pártba Vezsenyben, így még nem képviseltethették magukat a nemzeti bizottságban. 80 1945. május 19-én az MKP mellett a Szociáldemokrata Párt és a Független Kisgazdapárt helyi szervezetei is működtek már a községben. 81 Az 1945-ös választásokon az NFP 52, a PDP 26, az MKP 269, a FKgP 654, az SZDP pedig 124 szavazatot kapott. 82 Egy 1945. május 23-ára keltezett irat szerint a jelentés időpontjáig 163 vezsenyi jutott földhöz a községben. 1948-ig 234 személy között 910 kh földterületet osztottak ki. 83 Az első termelőszövetkezeti csoport 1950. november 30-án alakult meg a községben, Alkotmány néven. III. típusú tszcs volt, amely 32 taggal 320 kh földterületen gazdálkodott. Elnöke Márkus Józsefné volt. 1951-ben alakult meg a III. típusú Rákóczi Tszcs, elnökének R. Szabó Imrét választották. A 30 főnyi tagság 450 kh földet művelt. Később 22 tag kivált a Rákóczi Tsz-ből, a többiek pedig átléptek az Alkotmány-ba, új nevük a Tiszakanyar lett. 84 1959-ben alakult a községben a Hunyadi Tsz, elnöke Bodnár István volt. 1961-ben a település két termelőszövetkezete Tiszamenti Tsz néven egyesült. 85 A tanács 1950. október 25-én alakult meg, elnöke Fábián István lett. A tanácstagok száma 51 fő volt, a póttagoké 26 fő. Az 51 tanácstagból 14 volt ipari munkás, 23 szegényparaszt, 9 középparaszt, 1 kisiparos vagy kiskereskedő, 4 értelmiségi. A tanácsi apparátus a megalakulást követő első években 7 főből állt. 86 6. Vezseny a Tisza nagy kanyarulatában a törököt is átvészelt lakosságú kis település, melyet jobbágyok, zsellérek laktak. 1768-ban a földesúrral kötött szerződés viszonylag kedvező állapotot teremtett a lakosságnak. Lehetőséget kaptak arra, hogy „cenzus, szántás és gabonabeli dézsma fejében készpénzárendát adjanak, a papi tizedet is kiárendálhatták a váci püspöktől. 87 1770-ben és 1771-ben, azaz az úrbérrendezés előtt és után a telkek megoszlása a következő volt: 88 Év: 1770 1771 úrbérrendezés előtt úrbérrendezés után Úrbéri telekmennyiség 20telek 19 ételek Telkes gazda 52 46 Házas zsellér 18 23 Jobbágyszántó 470 kishold 650 kishold
