Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

SZOLNOK 241 rint földesúri, cenzus és robotválság címén 1200 forintot, a földesúri mellékhaszonvételekért, vagyis a korcsmák, mészárszékek, sörfőző ház, malmok és a halászat jövedelmének bérlete fejében 2000 forintot, Ács puszta és Szentivány puszta negyedrészéért 500 forintot, kilenced váltság címén 300 forintot, a tiszai vám vakságául pedig 2500, összesen 6500 forintot fizetett a kamarának.

64 Heves és Külső-Szolnok vármegye egyik legjelentősebb tiszai települése Szolnok, de központ jellege nincs, népesebb nála a XVIII. század közepén Törökszentmiklós s Mezőtúr, utóbbi népességszámát csak a XIX. század végén haladja meg Szolnok. A szolnoki vár a XIX. századra már csak néhány falmaradvánnyal emlékeztet a régi időkre, s bár állomásozik itt katonaság, inkább ipari és kereskedelmi jelentősége van. Az 1848-49-es szabadságharcban ismét stratégiailag fontos hellyé válik, főként közlekedési útvonalai, a Tisza mint védővonal, s az 1847-ben átadott Pest-Szolnok vasútvonal miatt. 1848. március 24-én népgyűlésen ismertette Halasy Kázmér a pesti forradalom eseményeit, és küldöttség alakítására tett indítványt. A főjegyző vezette küldöttség másnap kifejezte az új felelős kormány iránti bizalmat, valamint azt, hogy a helyi közrend fenntartását biztosítani fogják. Március 29-én a küldöttek jelentést tettek az összegyűlt városi polgároknak útjukról, megnyugtatva őket az események békés lefolyásáról. 1848. május 4-i hír szerint Szolnok városa az egyik választókerület székhelye lett. Még ugyanebben a hónapban összeírják a nemzetőröket. Június 12-re jelentik, hogy „a nemzeti őrsereg fegyverrel elláttatott".

65 Kossuth Lajos alföldi toborzó körútjának hatására október l-jén ezer önkéntes indult a városból, mint azt Halasy Kázmér, szolnoki kormánybiztos jelentette a Honvédelmi Bizottmánynak.

66 A honvédsereg kényszerű visszavonulása Pesten nagy nyugtalanságot váltott ki, s elhatározták, hogy a kormány székhelyét Debrecenbe helyezik át. 1848 decemberében a Pestről Debrecenbe menekülő kormány Szolnokig utazott vasúton, s itt szállt szekerekre. Budáról és Pestről január első napjaiban a magyar csapatok Cegléden, Abonyon keresztül vonultak, majd a Tiszán Szolnoknál átkelve Törökszentmiklósra mentek. A Nagykunságban táborozó csapatokat 1849. január 21-én Tiszabőre vezényelték, majd Perczel Mór irányításával a befagyott Tisza jegén az egész tábor átkelt a Tisza jobb partjára.

67 Szolnokot a Zagyva felől megközelítve 1849. január 22-én Perczel Mór csapatai kiverték az osztrákokat Szolnokról, de a túlerő elől csakhamar vissza kellett vonulniuk a Tisza mögé. Március elején újra támadásba lendültek, s Damjanich vezetésével a császári csapatok felett a szabadságharc egyik legnagyszerűbb győzelmét aratták március 5-én. Március első napjaiban a Karger vezette osztrák csapatok tartották megszállva Szolnokot, s Abonyban is osztrákok állomásoztak. A magyar csapatok Törökszentmiklóson táboroztak. A haditerv szerint Damjanich hadosztálya Cibakháza környékén átkelt a Tiszán, majd a folyó jobb partján előre haladva dél felől, Tószeg irányából közelítette meg Szolnokot. Az osztrákok a megerősített városban Szanda felől számítottak a magyar hadmozdulatokra. Március 5-én Vécsey támadása azonban késett, s a reggeli köd felszállása után a fedezetlenül maradt Damjanich hadosztály indított támadást az Újvárosi iskola és az Indóház környékén. A meglepett császáriakat a 3. és 9. zászlóalj üldözte észak felé a városon keresztül. Schwarzenberg 19. zászlóalja a Szent János kápolnától a Büge eret megkerülve a Gólya korcsma felé, a Baross és a Mária utcán végighaladva jutott ki a sóházak közé a Tisza-partra, s védte meg a hidat a felgyújtástól. A közben megérkezett Vécsey hadosztály az Abony felől támadó Ottinger dandárt szorította vissza. A magyar csapatok a császáriakat a malomzugi Zagyva-híd irányába üldözték. A menekülők közül sokan a megáradt Zagyvában lelték halálukat. A néhány óra alatt lezajlott ütközettel indult a dicsőséges tavaszi hadjárat.

68 A következő hetekben nagy csapatmozgások, majd a Buda visszafoglalására készülő magyar honvédsereg gyülekezésének színtere volt Szolnok. Damjanich Jánost az 1849. június