Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

728 TÓSZEG hogy - Zákány Gábor kutatásai szerint - a katolikus egyháznak fizetett dézsma összege 1578-tól fokozatosan csökken, majd meg is szűnik. 43 1614-ben a váci egyház­megyei tizedfizetők között szerepel a község a Liber Sancti Johannis adata alapján is létező falu a XVII. század elején. Ekkor 7 portával írták össze. 44 Egyházi adatok a református gyülekezet létéről meglehetősen folyamatosan áll­nak a rendelkezésünkre 1629-től. A virágzó egyházi élet bizonyítéka az 1637-ből szár­mazó, rendkívül értékes tószegi kehely, s ismerjük prédikátorait is (1632: Szelei János, 1652: Kóródi Mihály, 1674: Vecsei János). 45 Szolnok visszavétele nem járt jelentős harcokkal, így Tószeg léte sem forgott kockán. Kétségtelen azonban, hogy a század­végi létbizonytalanság leapasztja a lakosságot, s tudunk Nagykőrösre befutott jobbá­gyokról, Szolnokra húzódott tószegiekről is. 46 1690-ben pusztaként tartják nyilván a helyet. 47 Ilyen állapota csupán átmeneti lehetett, mert már a túri és varsányi menekü­lőket ő fogadja be. Átmenekítik a tószegi reformátusok értékeit is az újabb korszakra, ami csak megfutást enged feltételezni. 48 1700-ban pedig már pecsétje is van a község­nek, azaz szervezett községi élet állapítható meg. 49 A visszatelepülök a Rákóczi-szabadságharc idején megfutásra kényszerülnek. Amikor Rabutin csapatai 1706-ban visszafoglalták és egy évig tartották Szolnokot, a tószegiek újra elmenekültek. A legidősebb tószegiek így emlékeztek vissza erre az idő­re: „A° 1707. Szaladtak a' pusztítók Rátzok előtt túl a' Tiszára, a' Rátztelekre vagy a Nenei partra, onnan ismét vissza a Tiszán a' Hugyinra, onnan a Szigetbe, onnan visz­sza meg vissza mind addig, mig az Ország megtsendesedett, aztán szállodták meg újra Tószeget". 50 1711-től a lakosság új beköltözőkkel gyarapodott. 1728-tól már az egyik jelentős birtokos Balogh Imre volt, aki a katolikusok betelepedését is szorgalmazta. A XVIII. század második felére kialakult Tószegen a református és katolikus falurész (Alvég, Felvég), s a jövevény katolikusok kerültek túlsúlyba. Ehhez a járványok (az 1730-as döghalál, az 1738-as pestis, mely a lakosság egyharmadának okozta halálát) is hozzájárulnak, mert ezek a törököt átvészelt református törzslakosságot pusztították leginkább. Balogh Imre földesúr segítségével építik meg a katolikusok templomukat is, de segíti őket az építkezésben a váci egyházmegye is. 51 1770-ben készült a község urbáriuma. A község földesurai több falura kiterjedő közbirtokosságot alkottak, s számszerint 21-en voltak, közülük majd mindeniknek volt érdekeltsége Tószegen is. Schlossberg Krisztina, Hartvich József, Hartvich Rozália, Bencsik József, Gáli Elek, Boross György, Török András, Csák Imre, Eördögh Pál, Gömörei József, Vörös József, Vörös László, Vörös Sándor, Tallián Ferenc, Tallián Antal, Végh Péter, Vörös Antal, Bogyai János, Batta Bálint, Csuzy Gáspár 108 telkes jobbággyal és 38 zsellérrel kötött urbáriumot. 52 1784/85-ben Balogh János és Vörös Já­nos a tényleges tószegi földbirtokos. Zákány Gábor számításai szerint mintegy 200­an haltak meg az 1831. évi járvány 40 napja alatt. 53 A tószegi úrbéres jobbágyok 1845-ben az 1836. VI. t.c. szellemében pert indítanak a zsellértelkek megnagyobbítása érdeké­ben, a járulékföldek ügyében, s ezt meg is nyerik. 54 Valószínűleg ez a sikeres per az oka, hogy az 1848-as események nem hagytak túlzottan mély nyomot a falu életében. 94 nemzetőr állítására kötelezték a falut, 19 önkéntesnek a neve fenn is maradt a Hay­nau-iratok között. 55 Tószeg határában Paládicson ütköztek meg először Karger csá­szári tábornok hadai Vécseyvel és Damjanichcsal 1849. március 5-én. A cél a szolnoki hídfő megszerzése volt. 56 1859-ben készül el a tagosítási térkép, amely már az 1846­ban lefolytatott és megnyert per adatait tartalmazza. 57 1897-ben a Független Szocialisták ceglédi kongresszusán Tószeg is képviseltette magát. 58 A főszolgabíróknak a Pest megyei főispánhoz küldött táviratából ismeretes, hogy 1897-ben Tószegen általános aratósztrájk tört ki. A főszolgabíró táviratban kér­te, hogy az abonyi huszárszázadot sürgősen vezényeljék ki a sztrájk megfékezésére. 59

Next

/
Oldalképek
Tartalom