Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

ÖCSÖD 89 nagyobb fele is kilépett. 1959 elején a község parasztságának életében döntő és végleges fordulat történt: 1959. február 28-ára Öcsöd mezőgazdasági területének már a 91,4%-a a szocialista nagyüzemekhez tartozott. Az agitáció egy hét alatt a falu népének a felét megmozdította.

85 Öcsöd fejlődése ezzel a fordulattal jutott el a szocialista szakaszba, ez volt az előfeltétele élete azóta is tartó, korszerű átalakulásának. 6. Az 1720-tól a Harruckern-uradalomhoz tartozó község népe egy ideig még mozgásban volt az újratelepülés után is. 1723-1725 között pl. 28 család - a népesség 38%-a - vándorolt el.

86 A lakosság soraiban a XVIII. század közepéig a telkes jobbágyok alkották a túlnyomó többséget. A XVIII. század végétől a földesurak nem osztottak új jobbágy telkeket, sőt a paraszti használatban álló nem úrbéres földek zömét is visszavették. A földtelen zsellérek aránya emiatt fokozatosan nőtt, a módosabbaknál végzett részesmunkából, jószágtartásból, fuvarozásból, földbérletből stb. tudtak megélni. A szembetűnő zselléresedés a XIX. század elején szoros összefüggésben volt az állattartás visszaszorulásával és a gabonatermesztés előtérbe kerülésével is. A kései feudális kor társadalmi rétegeit jelző öcsödi számok (családfőkben) az alábbiak:

87 Év 1715 1725 1744 1754 1794 1805 1826 1832 telkes jobbágy 14 42 87 128 235 252 355 344 házas 111 184 287 277 zsellér 4 14 46 hazátlan 61 77 158 36 Az Öcsödön élő nemes családok száma 1837-ben 22 volt, de közülük 13 birtoktalanként szerepelt az összeírásban.

88 A parasztság egyes rétegei közötti szakadék a reformkorban szélesedett ki. Az 1847 tavaszán fellépett súlyos ínséget követően 128 öcsödi családfő annyira szegény volt, hogy a közvetlen létfenntartásra kapott kölcsönt utóbb sem volt képes visszafizetni.

89 A módosabb telkes jobbágyok viszont jelentős gazdasági erőt képviseltek és - Szarvas, Szentes, Békéscsaba példájára - 1845-ben örökváltság útján akartak szabadulni a jobbágyterhektől. A földesurak nem szerződtek velük.

90 A jobbágyfelszabadítással 347 telkes jobbágy lett az addig használt föld tulajdonosa. (217 családfő 1/4 - 1/2 telkes, 81 családfő 1/2 - 3/4 telkes, 34 pedig 3/4 - 1 telkes volt. Egy telken felüli területet mindössze 15 családfő birtokolt.

91

) A házas zsellérek egy-két holdnyi legelőföldet kaptak csupán családonként, a hazátlan zsellérek semmit sem. A parasztbirtokosok 1848 utáni erősödését egy ideig elősegítette az is, hogy a község határában nem volt korszerűen gazdálkodó uradalom. A volt zsellérek végleg bérmunkássá váltak, tavasztól őszig kellett megkeresniük egész évre a betevő falatot. A nincstelen vagy csak kis házzal rendelkező öcsödi földmunkásság körében az 1863. évi katasztrofális szárazság idején már 756 ínséges családot írtak össze.

92 1894-ben 818 agrárproletár család volt a községben: 772 mezei munkás, 79 cseléd.

93 Az agrárproletárok aránya (keresők és eltartott családtagok együtt) a teljes lakosságszámon belül 1900-ban 2850 fő (35,4%), 1920-ban 3249 fő (42,5%), 1930-ban 2296 fő (22,5%) volt. A földmunkások jelentős része az 1860-as évektől fogva vállalt rendszeres vagy időleges kubikmunkát a vízszabályozásoknál, út- és vasútépítéseknél. Részes aratónak is többen mentek más községek határába Öcsödről.