Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

8 BEVEZETŐ Tiszafüred környéki községeknél, sem Öcsödnél, sem pedig a Pest megyéhez tartozott településeknél nem találjuk meg. Helyette a két évtizeddel későbbi Heves megyei alispáni jelentésekre támaszkodtunk (Nagyiván, Tiszaörs, Tiszafüred s más településeknél); ugyanezen községeknél a kortárs adatok tekintetében jól használható Heves vármegyei ismertető és adattár (főszerk. Ladányi Miksa. Bp. 1936.) lépett a Jász-Nagykun-Szolnok vármegye múltja és jelene (szerk. Scheftsik György. Pécs, 1935.) című munka helyére. Heves megye tiszafüredi járásánál és a Pest megyétől később Szolnokhoz csatolt községeknél a Borovszky Samu szerkesztette „Magyarország vármegyéi és városai" sorozat megfelelő kötetei is - bár a sorozat Jász-Nagykun-Szolnok vármegyét bemutató része nem készült el - használhatók voltak községtörténeti és egyéb adatok (pl. nemes családok, ipartörténet) szempontjából. A Pest megyei forráskiadványok közül főként kettőt hasznosítottunk: Az Adatok Szolnok megye történetéből I. kötetében kisebb súllyal szerepelt Bártfai Szabó László regesztája (Pest megye történetének okleveles emlékei 1002—1599-ig. Bp. 1938); a még készülő, de négy kötetben már megjelent Borosy András-féle regeszta (Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái. I-IV. Bp. 1983-1986.). Öcsöd községet Békés megyétől csatolták Szolnok megyéhez 1950 elején. Gazdag iratanyagára, jól dokumentált történetére való tekintettel a SZML külön kötetben - forrásokat is közölve - tette közzé ennek bővített kéziratát. (Szabó Ferenc: Öcsöd története dokumentumokban 1715-1960. Szolnok Megyei Levéltári Füzetek 10. / szerk. Botka János / Szolnok, 1987.) Szükségtelennek tartottuk a más megyéktől később Szolnok megyéhez csatolt községek újabban publikált forrásainak teljes jegyzékét adni. A felsorolással elsősorban érzékeltetni szerettük volna, hogy a feldolgozásnak azt az egységét, amelyet a Jászkunság településeinél megvalósítottunk, s szerencsés megyei források nyomán Külső-Szolnok megyéhez tartozott községeknél is több területen bemutathattunk, a jelen kötetben csak pótolni igyekezhettünk, különösen az olyan esetekben, amikor jóval a megye megalakulása után Szolnok megyéhez csatolt települések történetének megírása került sorra. Némelyik munkának, forrásnak volt megfelelője, ám sokszor azonos időmetszetből nem hozhattunk adatokat. Ez nem jelenti azt, hogy e községek anyaga nem hasonlítható össze a többiével, vagy éppen gyengébb lenne. Sőt, a HML, PML és BML kutatásra jól előkészített, gazdag iratanyaga egyidejűleg még differenciáltabb községtörténeti rajzot tett lehetővé. Különösen fontos volt, hogy az Egri Érseki Levéltár bizonyos forrásai - gazdasági és kulturális tekintetben -jobban bekapcsolhatóak voltak, s merítettünk sokszor parochiális levéltári anyagból is. Az első kötet gyakorlatban való hasznosítása felhívta a figyelmet egyes adatsorok hiányára, korszakok vagy témakörök kiegészítésének fontosságára. így mindazok a pontok, amelyeknél lehetőség nyílt rá, kiegészítésre kerültek anélkül, hogy az eredeti koncepció, az első kötettel való egység csorbát szenvedett volna. így bővebben adatoltuk a XVIII-XIX. század fordulójának gazdasági rajzát. Az adatsorba bevontuk Dávid Zoltán munkáját (Adatok a mezőgazdasági termelés nagyságáról. 1786-1789. Történeti Statisztikai Évkönyv. 1965-1966. Bp. 1968.) s Dóka Klára már előbb is említett tanulmányát az

1 árterület és vízjárta részek nagyságára vonatkozóan. Az első kötetben nem minden községtörténetben szerepel az az adatsor, amely az úrbérrendezésre s Palugyay Imre 1851-es adataira támaszkodik, s a jobbágyok telki állományát közli az 1770., 1771. és 1851. évből, pedig fontos, mert jelzi a 80 esztendő alatt végbement változásokat. Igaz, a kiváltságos Jászkun Kerületben ilyen adatfelvétel nem készülhetett. Fontosnak tartjuk, hogy e kötetbe bekerült - a korábbitól eltérő szerkesztői megítélés alapján - a megye szempontjából oly jelentős, gyakran etnikumot vagy törzslakosságot, de jövevényeket is jelző vallási megoszlási kép bemutatása az 1837., 1891. és 1941. évek adatai nyomán. Hasonló ok miatt e kötetben már szerepel az 1945-1947