Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

VEZSENY 843 Év termelőszövetkezet terület (kh) tagok száma 1952 Dózsa 1953 Alkotmány II. Rákóczi 1955 Tiszakanyar 1957 Tiszakanyar 1961 Tiszamenti 558 nincs adat 271 30 207 31 762 90 527 52 2248 297 7. Vezseny község gazdálkodásáról tudjuk, hogy a XVIII. század elején vannak még nyomai a szabad földfoglalásos rendszernek, de ez nem általános. A nyílhúzás útján történő újraosztásos rendszer már a XVIII. század elején jellemezte a községet. Az 1768-as úrbéri szerződéskor három nyomásban művelték a határt, s 8 pozsonyi mérős darabokra osztották. 1789-ben búza, kétszeres, árpa, zab szerepel a termények között, de jelentős volt az állattartás is, hiszen a rétek, legelők a határ jó részét foglalták el. Ekkor a határterület művelési ágak szerinti megoszlása a következő: szántó 2518 kh, rét 5474 kh, kert 44 kh, legelő 1679 kh.

100 Fényes Elek a XIX. század közepén tiszta búzáról és kukoricáról tesz említést, illetve sasos, árvíz látogatta legelőjéről, melynek füvét a ló nem szereti, s megjegyzi, hogy birkát sem tartanak.

101 Tiszajenőn a jobbágyok földesúri engedéllyel telepítenek szőlőt.

102 A Podmaniczky család Szolnok megyei birtokain a XIX. század közepéig tagosítást hajtott végre. Ez a közeli Tiszaföldváron már 1843-ban megtörtént, majd Vezsenyen is végbement a tagosítás. Galgóczy Károly 1855-ben a tagosított községek sorában említi Vezsenyt. Pesty Frigyes Helynévtárából tudjuk, hogy „A földbirtokosok majorsági földjei a' község déli oldalán kezdődvén nyugati irányban terülnek... A szántóföldek a' községnek nyugati és éjszaki oldalán terülnek el. - a' volt úrbéres birtokok tagosított állapotban 4 düllőre osztva - ezen düllőknek az 1-ső Il-ik s.a.t. elnevezésen kivül semminemű külön neve nem létez".

103 A vezsenyi gazdálkodásban a kertek mint üzemszervezeti egységek fontos szerepet játszottak. E szisztéma jellemezte már a XV-XVI. századot, s ezek maradványai megérték a XX. század elejét, bár ekkor jelentősebb gazdasági szerepük nem volt a falu életében. Szántóterülete Vezseny határával együtt többször változott. 1876-ban Alsóvarsány és Jenő puszták egy részét is ide kell számolnunk. 1852-ben 4221 kh a község határa, 1879-ben 12 337 kh, de táblázatunkban csak a mezőgazdasági művelés alá vett terület adatait adjuk meg a szorosan vett községhatárban. 1896-ban Alsó- és Felsővarsány puszták kiválása előtt 11 802 kh a község határa, 1926-ban 4999 kh, s végül 1960-ban, Tiszajenő kiválása után 4377 kh.

104 Év 1852 1879 1895 1935 1952 1957 1962 kh kh kh kh kh kh kh Szántó 1325 3298 7 046 2997 3136 3095 2947 Rét, kert 573 1039 1090 430 101 220 291 Szőlő 217 186 276 184 177 54 Legelő 1708 204 2 708 644 314 239 284 Erdő 55 92 59 70 243 Nádas 202 100 162 11 6 4 1 Terméketlen 413 1845 555 463 541 473 557 Összesen 4221 6703 11 802 4913 4341 4278 4377 A szántóterület 1852-höz képest vizsgált korszakunk végéig megduplázódott, de a nagy ugrás az 1870-es években a vízszabályozás hatására következett be. Ugyanakkor