Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

VEZSENY 837 1930 1941 1949 1960 1814 1794 1876 1214 * 1898-ban Felső-, 1905-ben Alsóvarsányt Rákóczifalvához csatolták Vezsenytől, így ezzel csökkent a népesség. A településhez tartozó külterületi lakott helyek voltak 1910-ben a Tanyák és a Szöllők. A külterületi népesség száma 1910-ben 414 fő, 1949-ben 727, 1960-ban 37 fő volt.

46 5. 1354-ben egy határjárást rögzítő oklevélben említik először, s községként szólnak róla, amely mellett halad el a „magna via", a Nagykőrös és Alpár, illetve a Szentlőrinc és Vezseny között átvezető út.

47 Ekkor a Vezsenyi család birtoka, s több más környező településsel együtt (Abony, Paládics, Tószeg, Bekenye, Kecske, Bög, Ug, Sas, Kürt, Kerekegyháza) még sokáig a család kezében is marad. 1406-ban Külső-Szolnok vármegye közgyűlésén a garamszentbenedeki apátság képviselői tiltakoznak az apátság birtokainak elbirtoklása miatt.

48

1496-ban Vezsenyi Demeter özv. Kinizsi Pálnéval pereskedik a falu birtokjogáért. A falura még igényt támasztott e perben Dávidházi Gergely és Horváth Márk is.

49 De Kinizsi Pál e birtokot már korábban megkapta, s 1472-ben minden bizonnyal az ő birtoka.

50 A későbbi perre azért kerülhetett sor, mert 1466-ban Vezsenyi László özvegye Cegléden lakó más birtokosokkal együtt rátört a klarissza apácák ceglédi birtokaira. Mátyás ekkor vehette el a birtokot Tószeggel, Paládiccsal, Abonnyal együtt, s adta Kinizsi Pálnak.

51 1510-ben Vezseny Horváth János kapitányé lett. 1515-ben a szomszédos községek frissen beiktatott ura Werbőczi István lesz, aki később Vezsenyt is megszerzi Horváth Jánostól.

52 A XVI. században több török adóösszeírás tünteti fel a lakosok nevét, utal szolgáltatásaikon át gazdasági állapotukra is.

53 De a dézsmajegyzék is feltünteti a XVI-XVII. század fordulóján a község 7 adózó jobbágyportáját.

54 A település lakói megfutottak a nagy tatár betöréskor, s Nagykőrösre, Szolnokra menekültek.

55 1693-ban Bertholty István szolnoki várkapitány szerzi meg Vezseny birtokjogát.

56 Nem tudni mikortól kezdve, de 1714-ben Szepesi János már birtokosa Vezseny egy részének, míg a többi továbbra is a Bertholty család kezén van.

57

1718-ban Bertholty Ferenc özvegye, Divinyi Anna Mária kassai lakos vezsenyi birtokának felét nővére fiára, Olasz Lászlóra ruházza át.

58 Vezsenyt végül 1728-ban az Új szerzeményi Bizottság döntése alapján Podmaniczky János aszódi birtokos szerezte meg, aki felmutatta a vezseny iek által a XV. században kapott révprivilégiumot. Ennek birtokában 1734-ben Podmaniczky a vezsenyi rév használatára és a révvámszedésre való jogot is megkapta.

59 A Podmaniczky család - mint a falu egyedüli földesura - 1768-ban lehetőséget adott a község lakóinak arra, hogy „cenzus, szántás és gabonabeli dézsma fejében" készpénzárendát adjanak és még a váci püspöktől is kiárendálhassák a papi tizedet.

60 A vezseny iek meglehetősen korán tértek át a református hitre. Valószínűnek látszik, hogy ez itt is Szegedi Kiss István tevékenységével, annak szolnoki fogságával van összefüggésben. A vezsenyi eklézsia első pecsétje 1606-ban készült, ami magában is arra utal, hogy a tizenötéves háborút a lakosság átvészelte. A harcok elültével ideiglenes templomuk helyett imaházat és iskolát kívántak emelni 1718-ban, az iskola el is készült, de a templomépítést nem engedélyezték. 1729-ben Olasz László földesúr engedélyezte a templom építését, de félkész falát mégis lerontatta. Podmaniczky. az új földesúr maga is protestáns volt, így 1733-ban megengedte a templom építését, ám még a prédikátort is védenie kellett Endrődi püspök főispán határozata ellen. A templom 1781-ben készült el, az elpusztult Varsány harangját helyezték el benne.

61 1848 előtt Vezseny úrbéres község volt, birtokosa a Podmaniczky família. Az 1848-as forradalom eseményei és hírei eljutottak ide is. A község lakói közül sokan 1848 szeptemberében lovasfogatokkal utaztak Ceglédre, hogy meghallgassák Kossuth