Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)
804 TURKEVE a múzeum addigi gyűjteménye végleges elhelyezését, a szobrászati anyagot pedig az épülethez csatolt kiállítócsarnokban adták át a közönségnek 1966-ban. 258 Említésre méltó az 1891-ben alapított túrkevei meteorológiai állomás is, melynek létrehozása a város tudós plébánosa, Hegyfoki Kabos nevéhez fűződik. Hegyfoki 1891től haláláig, 1919-ig működött Túrkevén. Élete folyamán körülbelül 300meteorológiai, ornitológiai, növénytani stb. tudományos cikket és értekezést írt. Fontos szerepe volt a polgári iskola felállításában, az I. világháború idején pedig a rászorultak szociális támogatását szervezte meg. Tudományos munkásságának szerény elismeréseként a Magyar Meteorológiai Társaság 1936-ban Hegy foki Kabos emlékérmet alapított. 259 A város több neves személyt adott a magyar tudományos és művészeti életnek. Közülük nem egy (Korda Sándor, a Finta testvérek) az ország határain kívül is megbecsülésnek örvendenek. 260 10. A nagy vízszabályozások előtt, egészen 1850-ig a kevi földek jelentékeny részét a Tisza és a Berettyó vize járta, s még 1850-ben is több mint hatezer holdat borított mocsár. A lakosság évszázadokon át ezt a vizet itta. 261 1893-ban a Ligetben fúrták az első artézi kutat. 262 1929-ben új artézi kutakat fúrtak, vízvezetéket is létesítettek, amely közel 100 házba vitte el a jó ivóvizet, de a vízkérdést nem oldotta meg. 263 1945-ben Túrkevén 15 artézi kút működött. 264 1958-ig a városban az összes artézi kútfúrások száma 64 volt, ebből 29 belterületre, 35 pedig külterületre esett. A fúrások 19 köz-, 43 közterületi és 2 magánkút nyitását eredményezték. A város területén a kutak 25-73,3 °C-os termálvizet is felszínre hoztak. A 73,3 °C-os, magas ammónium-, szulfát-, metaborsav- és metakovasav-tartalmú jódos vízre, amely reumatikus és mozgásszervi betegségek gyógyítására alkalmas, termálfürdő épült. 265 A vízvezeték-hálózat hossza 1960-ban 5,2 km. 266 Túrkeve 1879-ben önálló egészségügyi körzetet képezett. Ekkor Dr. Szeremley Mihály, Berkeny Károly és Dr. Sebestyén Károly, illetve a Komáromi Gyula tulajdonában lévő gyógyszertár látta el a lakosokat egészségügyi szempontból. 267 1935-ben ugyancsak három orvosa volt Túrkevének. 268 Ezeket segítette még a Stefánia Nőegylet helyi szervezetének aktivista gárdája is. 269 1910-ben Túrkevén 3 orvos, 2 gyógyszerész és 4 képesített szülésznő dolgozott. 270 1938-ban 6 orvos, közülük 2 szakorvos, 3 gyógyszerész, 3 városi és 3 magánbába, továbbá 3 szülésznő élt itt. Ekkor járvány kórház, 40 személyes szegényház, 2 gyógyszertár, egy szülőotthon és egy fertőtlenítőállomás volt a városban. 271 1944 őszén a front elől valamennyi orvos elmenekült. 1945 januárjában csupán 1 gyógyszerész, 1 fogtechnikus és 4 bába látta el a szolgálatot. 272 Az 1945. december 31-én kelt tisztiorvosi jelentés szerint azonban már ismét 6 orvos működött Túrkevén. 273 1948ban az anya- és csecsemővédelem megszervezéséért Dr. Berentei Ernő túrkevei orvos Kossuth-díjat kapott. 274 1960-ban 9 orvos, közülük 4 körzeti orvos és 3 védőnő élt a városban. 275 A bölcsődei gondozónők száma ekkor 8.1960-ban 49 gyermek járt bölcsődébe, ahol a férőhelyek száma csupán 44 volt. 276 A város 1925-ben kapott villanyvilágítást. 277 A lakások nagyobb részét azonban még 1942-ben is petróleumlámpával világították. Csupán 820 házban volt ekkor a villany bevezetve. 278 1960-ban a közvilágítási lámpahelyek száma 494. 279 1935-ben a főbb útvonalak egyik oldalán betonjárdát készítettek. 280 1960-ban a belterületi utak hossza 49 km, ebből kiépített 8 km. 281 1942-ben 22 km kiépített, jórészt bazaltkocka és téglajárdája volt a városnak. 282 1960-ban a járdák hossza 99 km, ebből 51 km kiépített járda. 283 Cseh Géza-Szabó László
