Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

TURKEVE 799 sai közül Túrkevén volt a legkisebb az ipari munkások létszáma.

198 A második világháborút megelőzően a harmincas években Györffy István irányítása mellett kísérletet tettek a népművészeti műhelyben a szűrkészítés hagyományainak felelevenítésére is.

199 Az 1945-46. esztendőben Túrkevén 264 önálló iparos dolgozott 44 segéddel és 58 tanonccal.

200 A Szolnoki Iparfelügyelőség 1947 májusában mindössze három gyárszerű üzemet írt össze Túrkevén: Vay András Gőzmalma, Erzsébet Hengermalom és a Városi Téglagyár. Ez utóbbit még 1947-ben lebontották. A szocialista iparosításból Túrkeve az 1960-as évek végéig kimaradt.

201 1963-ban az iparban dolgozók száma még az ötszázat sem érte el.

202 Csupán egyetlen jelentősebb üzemet hoztak létre, a Gépállomást, mely 1951-től 1961-ig állt fenn.

203 Ebből fejlődött ki az 1960-as években a Túrkevei Autójavító Vállalat, melyet a 70-es években egy sor újabb ipari üzem létesítése követett. A túrkevei gépállomáson 1951 tavaszán A fontosabb szakmákban dolgozó iparosok száma 1945-ben: 34 csizmadia, 23 cipész, 17 hentes és mészáros, 18 ács, 22 kovács, 11 asztalos, 18 fodrász, 38 szabó, 12 kőműves, 8 bognár, 8 lakatos, 6 molnár, 7 pék, 6 szobafestő.

204 1950-ben 7 asztalost, 4 ácsot, 3 bádogost, 29 cipészt, 2 cukrászt, 5 darálót, 1 fényképészt, 32 szabót, 16 fodrászt, 16 hentest, 1 kalapost, 9 kerékgyártót, 13 kovácsot, 2 kosárfonót, 1 kötelest, 7 kőművest, 7 lakatost, 2 órást, 1 sapkakészítőt, 7 péket, 2 szíjgyártót, 3 szobafestőt, 3 szövőt, 4 vándoriparost, 3 villanyszerelőt és 13 vendéglátóiparral foglalkozó személyt írtak össze.

205 Az 1950-es évek elején a magánkisipart szinte teljesen felszámolták. Az iparos mestereket kisipari szövetkezetekbe tömörítették. 1951-ben már az iparosok 90%-a szövetkezeti tag volt.

206 1960-ban Túrkevén mindössze 66 önálló kisiparos dolgozott. Számuk a fontosabb szakmákban: 1 fodrász, 6 cipész és csizmadia, 1 fényképész, 5 szabó, 1 kovács, 2 kőműves, 2 lakatos, 1 műszerész, 1 villanyszerelő.

207 Kereskedelmével kapcsolatos legkorábbi biztos adatunk 1758-ból való, amikor a kevi tanács olyan rendeletet hoz, hogy „kereskedő, idegen be nem jöhet még a kerü-