Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)
770 TÖRÖKSZENTMIKLÓS működött 14000 kötetnyi állománnyal. Művelődési házának befogadó képessége 1300 főnyi, normálfilmes mozija 760, keskeny filmes mozija 405 fős látogatottsághoz van kialakítva. Ugyanekkor a rádió-előfizetők száma 5249, a tévé-előfizetőké 51. 227 10. Nem sokkal az újratelepülés után az egyenletesen gyarapodó lakosságot 1740ben súlyos pestisjárvány tizedelte: 53 családfő meghalt, további 54 pestistől félve kevésbé fertőzött helyre távozott. 228 A járványok a továbbiakban is gyakran ritkították a lakosságot. 1749-ben kolera, 1764-ben pestis, 1778-ban kolera, 1783-ban ismét kolera pusztított. 1791-ben azt jelentették a helytartótanácsnak, hogy Törökszentmiklóson a skorbut nevű betegségben 800-an megbetegedtek, Szolnokon pedig naponta hatan, tízen is meghaltak e betegségben. Vezza országos protomedikus utasítást kapott, hogy azonnal utazzék Törökszentmiklósra, ott a helyszínen puhatolja ki a betegség okát, s a megyei tiszti orvossal együtt tegye meg a sürgős intézkedéseket a betegség megfékezésére. Keszler János Heves megyei seborvos a sebészek és a köznép számára tájékoztatót írt „az most tapasztalt ... száj- és lábfájást, ún. skorbutus gyógyításának módjáról". 1813-ban a helytartótanács saját költségére orvost akart állíttatni Törökszentmiklósra, de csak a gyógyszertár valósult meg. 229 Folinus János gyógyszerész 1827. november 15-én nyitotta meg patikáját. 230 1812-ből viszont ismeretes egy orvosi konvenció, melyet a város Kyász János sebésszel kötött az 1812-1813. évre. 231 1830-1834-ben ismét nagy kolerajárvány pusztított. 232 1849. március 5-én a szabadságharc egyik döntő csatájának, a szolnoki csatának a sebesültjeit Törökszentmiklóson ápolták az Almásyféle Ispotályban. Ez az épület az alvégi Pánthy téri leányiskola kerítése mentén helyezkedett el. A Damjanich és Vécsey seregében harcoló sebesültek száma ismeretlen, azt azonban tudjuk, hogy közülük 46-an itt haltak meg, és őket a katolikus temetőben helyezték örök nyugalomra. 233 Fényes Elek 1851-ben katolikus és református kórházát is említi. 234 1879-ben önálló közegészségügyi kört képez, van egy gyógyszertára Székely Miklós és Anna tulajdonában, s a községben négy orvos gyógyít. Ebben az évben Törökszentmiklóson 716 személy részesült himlő elleni védőoltásban. 235 1914-ben 2 orvos és 1 képesített szülésznő lakott a községben. 236 1925-ben továbbra is körorvosi székhely. 237 Körorvosa helyben lakik, s rajta kívül van még a községnek 7 magánorvosa. A községi bábák száma 5, a körbába szintén helyben lakik. Bábák a községi állományon kívüliek is működnek, összesen 11 okleveles bábát tartanak nyilván. A gyógyszertárak száma az 1879-es állapothoz képest emelkedett, 1925-ben összesen 3 gyógyszertár van a községben. Törökszentmiklóson ebben az időben egy szegényház is működik, benne 44 gondozott van, s ezeken kívül 70 magán ápolt. 238 1935-ben 6 orvost, 1 szülésznőt és 3 gyógyszerészeti oklevéllel rendelkező személyt tart nyilván a felmérés. 239 1944-ben 15 orvos, 6 gyógyszerész, 1 fogtechnikus, 11 bába, 1 egészségőr és 1 védőnő lakott a községben. Az egészségügyi személyzet jó része elmenekült, így 1945 januárjában az orvosok és a gyógyszerészek közül mindössze egy-egy tartózkodott Törökszentmiklóson. 24 ° 1960-ban a helyben működő orvosok száma 15, a védőnőké 6, a szülőotthoni férőhelyek száma 20, a bölcsődei férőhelyeké 35, és a szociális otthonban 38 ápoltat tudnak ellátni. Ugyanekkor a házi betegápolók száma 7. 241 A település első bölcsődéjét 1948-ban nyitották meg. A második bölcsődét 1962-ben építették, melyben 40 gyermeket tudtak elhelyezni. 242 Az epreskerti kút a felvégieknek hosszú évtizedeken át ad jó ivóvizet. A füzesi erdőkút és a serház alatti nagy kút későbbi időkből való. Az erdőkutat az 1890-es években temették be, mert többen beleölték magukat. A serházkút a felszabadulás után is sokak által használt kút volt. A katolikus temetőhöz vezető úton lévő ún. garasos kút és a református temető melletti gémeskút szintén régi keletkezésűek. Ezek ásott kutak voltak. Az első artézi kutat az 1890-es évek elején fúrták a Kossuth téren. 243 1925-ben 5 artézi és 6 Norton típusú, jó minőségű vizet adó kutat tartanak nyilván. Ezen kívül
