Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)
TÖRÖKSZENTMIKLÓS 765 visszamenet kocsikon Debreczen felé szállítván, olykor szegény lakosaink ebből is valamely pénzt kaphatnak." 176 A kereskedelemnek ez egy korai és kiegészítő formája volt, hiszen 1732-ben a földesúr, Almásy János az uralkodótól kieszközölte az évente háromszor tartható országos vásártartás jogát, ami főleg marhavásár volt, de szerdai napokon hetivásárt is tartottak. 177 Az 1747-1750 között vezetett bírói számadásokból ismeretes, hogy ez időben a városnak négy kocsmája volt. 178 A vásárok száma a későbbiek folyamán négyre emelkedett, minden évszakban egy meghatározott vasárnapon tartottak országos vásárt. A múlt század végén már messze földről felkeresték a törökszentmiklósi országos vásárokat, de azok leginkább az óriási tanyavidék parasztságának igényeit elégítették ki. 1837-ben Fényes Elek úgy ír a városról, hogy az „... derék vendégfogadóval, több urasági csinos épületekkel 's boltokkal" rendelkezik. 179 Az emlékezet szerint a vásár területe mintegy 80 kh volt, a város keleti kijáratánál a Budapest-Debrecen közti főút és a Tinóka folyó vízmaradványai által bezárt széles és hoszszú területeken a „téglaházig", az állatvásár pedig a réti tanyák aljáig terjedt. 180 1879ben Sipos Orbán ugyanezt elmondván vásárairól, megemlíti, hogy Törökszentmiklóson él 5 fűszerkereskedő, 11 gabonakereskedő, 6 rőfös, 3 vaskereskedő, 3 alkusz, és 2 fakereskedő, illetve van egy vendéglője 4 szobával, a kocsmáinak száma pedig 6. 181 1910-ben a település szállodája, vendéglátó- és kávésipara 65 személyt foglalkoztatott. 182 A viszonylag fejlett ipar és kereskedelem, továbbá az árutermelő birtokok finanszírozására a századforduló éveiben három nagyobb helyi pénzintézet alakult: Törökszentmiklósi Takarékpénztár Rt., Törökszentmiklósi Népbank Rt., és a Törökszentmiklósi Hitelbank Rt. 183 1925-ben a község állandó piacot tart, amely a szomszédos községek számára is meghatározó. Ezen kívül 4 országos vására, illetve hetenként egy állatvására és egy kirakodó vására van, a tartási jog a községé. Ugyanekkor 120 kereskedésben folyik az árusítás. Többségük rőfös, vas-, vegyes- és szatócskereskedés. Ezen kívül működik még a Köztisztviselők Fogyasztási Szövetkezete 1 árusítóbolttal, a Felvégesi Hangya Szövetkezet három árusítóbolttal, az Alvégesi Hangya Szövetkezet 2 árusítóbolttal, és a külső határban is van 5 Hangya szövetkezeti bolt. 184 1925-ben a településen 36 kocsma, 2 vendéglő, 1 kávéház és 1 szálloda működött. 185 1945 májusában a Földigénylő Bizottság a következő felterjesztést fogalmazta meg: „... a Törökszentmiklós határában lévő malmot, a gyári üzemeket és a volt uradalmi műhelyeket szövetkezeti alapra helyezzük..." 186 Ez tette lehetővé többek között, hogy 1945. november 11-én a rendkívüli közgyűlés meghozta az első törökszentmiklósi szövetkezet létrejöttéről szóló határozatát, létrehozta a Törökszentmiklós-Kengyel-i Földmívesszövetkezet néven működő társulást. Ekkor a község magánkereskedőinek száma 180 fő volt. 187 1946-1948 között a szövetkezet bázisa tovább bővült. Külterületen is megalakultak a földműves-szövetkezeti csoportok, így Surján, Barta, Szakállas, Ballá, Tamáspuszta településeken, majd hamarosan csatlakoztak a községi szervezethez. 1949-ben Törökszentmiklóson több szövetkezet működött, így a Földműves-szövetkezet, az Óballai Hangya, a Felvégi Hangya Szövetkezet és az 1947-ben alakult Parasztok Termelő és Értékesítő Szövetkezete. Közülük először az Óballai Hangya, majd a Felvégi Hangya s végül a Parasztok Termelő és Értékesítő Szövetkezetének tagjai csatlakoztak 1949-ben a földműves-szövetkezethez. 1960-ban 1 áruház, 30 élelmiszerbolt, 7 ruházati, 1 vegyiáru, 3 vas-műszaki, üvegáru, 4 kulturcikk szaküzlet, 17 vegyesbolt, 2 tüzelő- és építőanyag-lerakat volt a városban. A kereskedelemben dolgozók száma ekkor 178 fő. 188 9. 1571-ben a török összeírás „Petri diák"-ról tesz említést. 189 A reformátusok 1720 után a régi Balaszentmiklós helyén, a katolikusok pedig a várromoknál telepedtek le. A két vallásfelekezetű lakosságot lakatlan terület választotta el egymástól.