Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

TÖRÖKSZENTMIKLÓS 763 6 munkást foglalkoztat, a Lábassy-féle ekegyárban 34 lóerős motor jelenti a gépesítést, s 60 munkás dolgozik benne. A Gőzmalom RT-ben 108-an, a Gazdák Gőzmalmában 26-an, a Galambos István Gőzmalmában 32-en dolgoznak, Almássy Imre Gazdasági Eszközök Gyárában inkább a gépesítés jelentős, s csak 2 munkás dolgozik, míg a Léderer-féle szeszgyárban 8 munkást foglalkoztatnak.

162 Egy 1945-ben beterjesztett községi jelentés rögzítette a törökszentmiklósi üzemek munkáslétszámának adatait 1944-ből: Első Törökszentmiklósi Gőzmalom 115 munkás, Első Törökszentmiklósi Gőzmalom Fiókja 13 munkás, Galambos Malom 82 munkás, Pusztaszenttamási malom 8 munkás, Községi Téglagyár 40 munkád, Léderer Áron szeszgyára 14 munkás, Lábassy Gépgyár 138 munkás, Gépjavító Üzem 7 munkás, Horváth János Gépjavító Üzeme 8 munkás, Községi Villanytelep 4 munkás.

163 1950-ben már valamennyi nagyobb üzem állami kezelésben volt. A téglagyáron kívül a Törökszentmiklósi Gépgyár, az Első Törökszentmiklósi Gőzmalom és a Gazdák Malma.

164 A Lábassy-féle gyár állami kezelésbe való vétele hosszú ideig húzódott. A gyár elmenekült tulajdonosai nem tértek vissza, azonban az üzem egykori igazgatósági tagjai közül néhányan pert indítottak a tulajdonjogért. A munkásság ellenállt a követelésnek, és 1948 tavaszától az üzemi bizottság irányította a gyárat. Ők vívták ki 1948-ban az államosítást, de még sokáig húzódott a tényleges köztulajdonba vétel, az ügy lezárása, az RT Nemzeti Vállalattá való átalakítása. Az államosítás eredménye, hogy az 1947-es munkáslétszám 74-ről 1949-re 246-ra növekedik, s párhuzamosan a gyár jövedelme, termelése is növekszik.

165 A földosztás után, a mezőgazdaság fellendülésében a Lábassy-féle ekegyár megnövekedett termelése a környéken nagy szerepet játszott. Az üzemben a hároméves tervidőszakban korszerű forgácsolóműhelyt építettek. 1951-53-ban további jelentős beruházásokat hajtottak végre. Darabolóműhelyt, ebédlőt és szerelőcsarnokot létesítettek. 1951-ben a dolgozók létszáma a 700-at, az 1950-es évek közepére pedig már a 900-at érte el.

166 1957-ben a gyárban új öntödét építettek, 1963-ban az üzem a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyárba beolvadt és annak egyik üzemegységeként működött tovább. 1946-1947-ben a törökszentmiklósi ipartestületbe 688 helyi iparos tartozott.

168 1949-ben ktsz-t szerveznek a legnépesebb és legnagyobb múltú iparágból, s az első ktsz Cipészmunkások Kisipari Termelőszövetkezete néven kezdi meg működését.

169 Az 1950-es évek elején a magániparosok nagy része belépett a kisipari szövetkezetekbe, melyek közül a legjelentősebbek a Gépgyártó és Javító Ktsz, Ruházati Ktsz, Építőipari Ktsz, Fodrász Ktsz és a már említett Cipész Ktsz.

170 A Törökszentmiklósi Gőzmalom 1955-ben rizshántoló üzemmel gyarapodott. 1959-ben a malmot villamos üzeművé alakították át.

171 A másik törökszentmiklósi malmot, a „Gazdák malmát" 1961ben gabonaőrlés helyett takarmánykeverésre állították át.

172 Az 1950-es évek elején fejlődött korszerű élelmiszeripari nagyüzemmé a baromfifeldolgozó telep. Bár államosítására már 1948-ban sor került - ekkor kapta a népiessé vált Barnevál (Baromfifeldolgozó Nemzeti Vállalat) nevet - a baromfi- és tojásfeldolgozást még évekig a régi módszerrel végezték. Az üzem korszerűsítése 1952-ben történt meg.

173

1959-ben gépesített libafeldolgozó részleg kezdte meg a termelést.

174 Az 1950-es években Törökszentmiklóson több új szocialista üzemet is létesítettek a már meglévő gyárak korszerűsítésén kívül. Ilyen volt az 1950 februárjában létrehozott Gépállomás, mely megalakulásakor 15,1956-ban már 105 erőgéppel rendelkezett. 1952 nyarán alakult meg az Általános Vasipari Gépjavító Vállalat, mely 12 szakmai ágazatot egyesített magában. Az üzem a szerveződő tsz-ek építkezéseinek lebonyolításában fontos szerepet töltött be.

175 A törökszentmiklósiaknak a földesúrral 1769-ben kötött megegyezése írja, hogy „... városunk sóhordó útban lévén, az oláhokat, kik a Tiszán a sót hordani szokták,